Nehezen érthető, hogy egy hivatalban lévő miniszterelnökről miért a város szélén, egy földszintes házakkal szegélyezett, poros, jellegtelen utcát neveztek el 1891-ben. Vagy valaki előrelátó volt a XIX. század végén, Szolnokon, és tudta: a Szapáry út lesz a jövő korzója?
A modern Szolnok megszületésével egyidős ez az utca, amelynek egy része évtizedeken keresztül országos és nemzetközi főútvonal is volt. Két egymástól jól elkülöníthető szakaszból áll, és joggal viseli az egykori vasminiszter nevét. Szolnok elmúlt százötven évének lenyomata.
Egy lassan nyolc évtizedes adósság törlesztődik novemberben a tiszaligeti Vízilabda Aréna megnyitásával. A pár éve épült pólómedence fölé emelt létesítményben minimum félezer ember nézheti kulturált nézőtérről, a végre normális körülmények között készülő szolnoki vízilabda csapat mérkőzéseit.
A legenda szóljon úgy, hogy születésének 86., halálnak pedig második évfordulója tiszteletére kapott nyáron közterületet a városban Sebestyén Éva, aki azon kevés színésznők közé tartozott, aki szinte egész pályáját Szolnokon töltötte. És akár naponta meg is fordulhatott a nevét viselő közben.
Mondhatnánk, hogy méltatlan a nevéhez ez a rövid, lényegében csak egy oldalas utca. De ehhez azonnal hozzá kellene tennünk azt is, hogy elég sokat változott a Tabán és környéke, így a Pólya Tibor utca is az elmúlt hatvanhárom évben. Mindkettő elvesztette régi arcát, báját és humorát.
