A város jelképéről kapta a nevét, de nem akarom azt mondani, hogy ezért lett olyan a sorsa, amilyen. Ott áll a város közepén, mint egy szellemház, amit se működtetni, se lebontani nem éri meg. Hát akkor mi lesz vele? Megvárjuk, amíg összedől. Nem kellene!
Mi maradt meg a nagyszerű építészeti alkotásokból, napjainkban milyen kézzelfogható bizonyítékok szemléltetik Szolnok történelmi jellegzetességeit? A különböző korszakokban milyen lehetett a vár és a város? Sorozatunk friss darabjában a szolnoki várról és maradványairól ír Kertész Róbert.
Aki azt gondolja, hogy kólát mindig lehetett kapni a szolnoki boltokban, az nálam is fiatalabb. Azt pedig kifejezetten tévedés lenne hinni, hogy azokban a hetvenes-nyolcvanas években ne fektettek volna hangsúlyt a reklámra. Lehet, hogy a reklám fokozta a hiányt? Én sem nyertem a kupakjaimmal Daciát.
Hősök voltak mindannyian címmel nyílik májusban kiállítás a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban. Az első világháború megyei vonatkozásait bemutató tárlat előkészítéséhez a megyében élők segítségét is kérik a levéltár munkatársai.
A lengyelpiac a nyolcvanas években maga volt a csoda, a nehezen beszerezhető nyugati javak lelőhelye. Legalábbis így emlékszem arra a kavalkádra, ami eleinte a Csáklya utcában működött. Hogy miért lengyel? Mit lehetett ott kapni? És mi volt ebben a poén? 25 év alatt érthetetlen.
