Távirat, kroszbár, szalagos magnó. A múlt eltűnt darabjai. Amelyek olykor azért még feltűnnek régi filmekben, így néha meg kell magyarázni, hogy mire is voltak jó ezek. Lehet, hogy két évtized múlva az sms, az MP3 és a pendrive is erre a sorsra jut?
Húsz évvel ezelőtt, 1990. október 26-án reggel Szolnok eddigi történetének legnagyobb dugójára ébredt. És két és fél napig úgy is maradt. Hiszen a fővárosból indult taxisblokád bennünket sem került el. Én így emlékszem azokra a napokra.
Október második szombatján a magyar fürdők napját rendezték. A martfűi strand szabadtéri meleg vizes medencéjében üldögélve jutott eszembe, hogy gyerekkoromban, még Szolnok is csatlakozhatott volna egy ilyen programhoz.
Mára mi maradt meg a nagyszerű építészeti alkotásokból, napjainkban milyen kézzelfogható bizonyítékok szemléltetik Szolnok történelmi jellegzetességeit? A különböző korszakokban milyen lehetett a vár és a város? Most induló sorozatunk ezekre a kérdésekre keresi a választ Kertész Róbert.
Találtam a Kossuth téren egy 41 esztendős, érdekes emléktáblát. Úgy tűnik, négy évtized egy emléktábla életében is nagy idő, ugyanis ma már némi magyarázatra szorul a rajta olvasható szöveg. Tudomásom szerint a város egyetlen sajtótörténeti emlékhelyéről van szó, még akkor is, ha kicsit eljárt fölötte az idő.
