A Thököly úti körforgalomnál, a közeli üres telek szélén - szerintem közterületen - fekszik egy kidöntött hirdetőtábla. Olyan, mintha tövestől csavarta volna ki a vihar, a beton bakok is ott vannak még a végén. Valakinek útban volt? Vagy úgy döntött a tulaj, hogy a város egyik legforgalmasabb körforgalmában nem érdemes hirdetni? Akkor mi lesz megdöntött táblával? És mikor?

Mindenki jobban járna, ha ezt a táblát végre leszerelnék a volt Tüdőkórház parkjának bejárata mellől a Városmajor úton. Kár közhírré tenni, hogy elcsattant 22 millió forint, de a haszna már 3 év elteltével sem látható. Van az úgy, hogy valami nem jön össze, és jobb hallgatni róla. Én se írnék többet egy újjá nem éledt parkról, így rám se lenne senki mérges, hogy már megint jár a szám.

Nem a kezünk rövid, hanem a kuka van messze. Nem a kuka van messze, hanem trehányak vagyunk. Nem a kuka kicsi, hanem a parkoló autó sok. Nem közterület, mégis közös a szemét. Nem a parkolással és a díjfizetéssel, hanem az utána maradó cetlikkel van a gond. Nem, nem jó ez így. Nem, nem akarok kifogásokat és magyarázatokat kitalálni a Pelikán pláza parkolóház kijáratának állapota kapcsán. Mert nem jó ez így. És pont.

Nemcsak az a baj, hogy a Mária utcában egy újabb régi, szolnoki ház tűnik el. Hanem az is, hogy az eltűnés milyen hosszú ideig tart. Hónapokkal ezelőtt kezdték a bontást, aztán félbemaradt. Így ma, a járda mellett egy kibelezett ház megmaradt főhomlokzata várja a sorsát. Amit reméljük, nem valami vihar fog beteljesíteni! És nem akkor, amikor valaki pont arra sétál! Mert ez a bontás már nemcsak ronda, de életveszélyes is. Hónapok óta. Szolnokon.