2025.12.1. (hétfő)

Emlékezetünk pillanatai

Emlékezetünk pillanatai

Dátum:

Nehéz eldönteni, hogy a 24 emeletes 1970-ben készült makettje, vagy a máig pusztuló Hasznos-ház eredeti, homlokzati tervrajza, netán az Alföldi Állami Áruház 10 éves jubileumi tablója izgalmasabb-e a Levéltár új kamarakiállításán. Kincsek az elmúlt száz évből.

A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára évek óta nemcsak izgalmas helytörténeti előadásokat szervez, és hiánypótló könyveket jelentet meg, de lehetőségeihez mérten izgalmas kiállításokat is rendez. A lehetőségekkel a kiállítóhelyeik méreteire próbálok utalni, hiszen az intézmény hatalmas épületeit elsősorban a fél évezredes, több évszázados vagy ma még csak pár évtizedes dokumentumok szakszerű tárolásra és a feldolgozásra, kevésbé a bemutatásukra tervezték. Így külön bravúr, hogy korábban a főépület raktárának előterében, most pedig a hátsó raktár egykori kis feldolgozó szobájában nyitottak kiállítást. Ráadásul ezúttal is olyat, amit a város múltja iránt érdeklődőnek nem szabad kihagyni.

Igazi kamarakiállításról van szó, de időt kell rá szánni. Főleg, ha mondjuk, valaki szereti azokat az épület modelleket, amelyek a nagyobb vagy komolyabb építkezések előkészületeinél nélkülözhetetlenek. A szolnoki levéltárosok lelkiismeretének köszönhető, hogy a Jubileum téri 24 emeletes és a kapcsolódó Y-ház, valamint a Szolnok ABC egy tömböt alkotó, 1970-ben, 1:200 arányban készített modellje ma látható. A város rendszerváltás előtti terveinek jelentős része ugyanis a vadkapitalista 90-es években, valahol egy juhhodályban semmisült meg, ám ez a makett egy céges irattár felszámolásakor előkerült, és a levéltárosok szerencsére átvették megőrzésre. A gyönyörű modellt nézegetve elgondolkodhatunk, hogy vajon hol lehet az új belváros fotókról ismert makettje, netán a vasútállomás vagy mondjuk a Széchenyi lakótelep kicsinyített mása.

Ha a szolnoki levéltárosokhoz kerültek volna, akkor most ugyanúgy láthatnánk ezen a kiállításon, mint mondjuk a máig pusztuló Hasznos-ház utcafronti tervrajzát, valamikor a múltszázad elejéről. Vagy éppen a Sóház utca sarkán álló, az ötvenes években ÁVH székházként is funkcionáló Barta-palotáét, netán a Verseghy gimnázium, a Tünde vagy éppen a ma már könyvtárként használt egykori pénzügyi igazgatóság homlokzati terveit vagy alaprajzait. Amiket a Levéltár számtalan eddig ismeretlen fotó, érdekes dokumentum és képeslap kíséretében őriz.

Talán nem túlzás azt állítani, a Levéltár a város emlékezete, amiből most hirtelen elővett egy történetet, hogy meséljen nekünk. Ez a történet pedig kis túlzással Szolnok fejlődése és érdekesebb eseményei az elmúlt évszázadból. Így a tárlókban nemcsak tervrajzok és mára eltűnt házak képeit találjuk, hanem Horthy Miklós és István szolnoki látogatásának fotóit éppúgy, mint Kádár, Hruscsov vagy éppen Tyereskova és a már világűrt megjárt hősként egykori iskolájába visszalátogató Farkas Bertalan itteni pillanatai. És ezekhez képest számomra egy fikarsznyival sem kevésbé érdekes a néhai Alföldi Állami Áruház alapításának 10. évfordulójára – feltételezem, hogy valamikor az ötvenes évek végén – készült, az egész kollektívát megörökítő tabló. Amit évtizedekig őrizgetett egy néhai dolgozó, hogy aztán a Levéltárnak adja, ahol örömmel őrzik Szolnok más, régi kincsei között.

A Képek Szolnok város történetéből című kiállítás kedden és csütörtökön délután látogatható a Pozsonyi úti intézményben. Ám, mint megtudtam, a Czégény Istvánné és Szikszai Mihály által rendezett kiállítást bejelentkezésre is szívesen kinyitják. Remélem, lesz is rá sokszor okuk. Még akkor is, ha ennek a kiállításnak az az egyetlen hibája, hogy csak ekkora, és nem Szolnok valamelyik nagy kiállítóterében látható. Mondjuk Szolnok alapításának 940 évfordulója alkalmából, ami idén volt, és aminek bizonyítéka szintén megtalálható a tárlaton.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Maradj otthon mozi: Az volt a mai nap

A rendszerváltás forgatagában készült Szabó István Édes Emma, drága Böbe című filmje. A két orosztanár és kollégáinak fullasztó evickélése mégis az egyik legjobb mozis lenyomata lett azoknak az éveknek. Az akkor még Szolnok játszó Mucsi Zoltán szereplésével.

A forradalmárok útja

Sütő András félezer évvel ezelőtt játszódó történetét nézhetjük aktuális, a hatalom kisembert gyötrő kilengéseinek darabjaként is. Meg reálisan is foghatjuk az üzenetét, miszerint a kisembernek lehet igaza, de soha sem győzhet, és a végén egyedül lóg a bitófán. Egy lócsiszár virágvasárnapja Szolnokon.

A show folytatódik

A Czukor Show című magyar filmről megjelent elmarasztaló kritikák ugyanazon a tévedésen alapulnak. Dömötör Tamás filmjét a délutáni, fogatlan beszélgetős tévéműsorok dokumentarista paródiájának akarják láttatni. Holott nem az. Hanem egy elsőfilmes egészen jó játékfilmje. Szolnoki szereplővel!

Megkérdőjeleződő szavak

Kell-e bizonyítanom, hogy ez a recenzió az Eső legfrissebb számáról nem mesterséges, hanem hagyományos, azaz saját intelligenciával készült? Számít, hogy ki az írója egy jó irodalmi szövegnek? Elbizonytalanodtam. De talán Csukás István szövegeit még Csukás István írta.