2025.08.27. (szerda)

Emléktábla értelmezés

Emléktábla értelmezés

Dátum:

Találtam a Kossuth téren egy 41 esztendős, érdekes emléktáblát. Úgy tűnik, négy évtized egy emléktábla életében is nagy idő, ugyanis ma már némi magyarázatra szorul a rajta olvasható szöveg. Tudomásom szerint a város egyetlen sajtótörténeti emlékhelyéről van szó, még akkor is, ha kicsit eljárt fölötte az idő.

szolnokmegyeimuosz_400A Kossuth tér 3. számú ház falán – a múzeum és a megyei könyvtár épületei között -, jóval szemmagasság fölött található a képen látható emléktábla. Szövege arról tudósít, hogy „Innen indult útjára az első Szolnok megyei kommunista napilap a Szolnoki Munkás 1919. március 16-án. Megemlékezésül az 50. évfordulón a MÚOSZ Szolnok Megyei Csoportja?. Menjük végig ezen a rövid szövegen.

Az „innen indult? kitétel minden bizonnyal arra akart vonatkozni, hogy a mai Kossuth téri ház helyén egykor álló épületben működhetett a Szolnoki Munkás című napilap szerkesztősége. Az a ház ugyanis, amelynek a falán ez a tábla ma látható, csak valamikor a hatvanas évek végén épült fel, tehát a helyhatározó biztos, hogy nem a mai épületre vonatkozik. Az ?innen indult? kifejezés is érdekes, mert az nem derül ki belőle, hogy abban régi házban pattant ki valakinek a fejéből a lapalapítás ötlete, ott működött valami kiadóhivatal, amelyik elindította a Szolnoki Munkást, esetleg tényleg ott székelt a szerkesztőség, netán a nyomda is.

Az azonban bizonyos, hogy az „első Szolnok megyei? kifejezés csak 1969-ben volt helyénvaló, hiszen azt a megyét, amelyhez Szolnok 1919. március 16-án tartozott, nem így hívták. Az azonban ma már egy fontos történelmi tény, hogy az egykori Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyét 1950 és 1990 között Szolnok Megyének nevezték.

A „kommunista napilap? kitételt is némi fenntartással kell kezelnünk, egyrészt az indulás dátuma, másrészt a lapról elérhető információk alapján. Nem tartom valószínűnek, hogy öt nappal a fővárosi kommunista hatalomátvétel előtt Szolnokon már kommunista napilapot indítottak volna. A szociáldemokrata vonal valószínűbbnek tűnik, amit a több szakdolgozatban fellelhető kitétel is igazolni látszik, miszerint a Szolnoki Munkás csak sokadik száma után lett egyértelműen a tanácsköztársaság híve.

Érdemes pár szót szólni a táblát állító szervezetről is. A MÚOSZ a Magyar Újságírók Országos Szövetségének rövidítése. Azé a szervezeté, amelyet 1896-ban Mikszáth Kálmán alapított, és amely a rendszerváltás előtt a zsurnaliszták kizárólagos egyesülete volt. Aki 1989 előtt Magyarországon hivatásszerűen újságot akart írni, az tagja volt ennek a szervezetnek, és nagy valószínűséggel szakmai képesítését is a MÚOSZ iskolájában szerezte. A szervezet monopóliuma 1990-ban megszűnt, majd szép lassan megyei csoportjai is elhaltak, így ma már az a szervezet is csak emlék, amelyik 1969. március 16-án úgy gondolta, hogy érdemes ezt a táblát felavatni.

Valószínűsíthető, hogy az emléktábla elhelyezése szorosan összefüggött a Tanácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulójával, illetve a köré szervezett ünnepségekkel. Mert, amint az idősebbek még emlékezhetnek: annak idején a magyar szocializmus gyökereit szívesen keresték a világ második szovjet rendszerében.

Mindezekkel együtt tény, hogy ma Szolnokon ez az egy olyan emléktábla, amelyik a helyi sajtó múltjának állít emléket. Annak ellenére, hogy a legalább 150 évnyi történelemben vannak érdekesebb fejezetek is. A szobrokat, emlékműveket és emléktáblákat azonban nem cserélgetni kell, hanem idővel magyarázni, hiszen az sem kevésbé érdekes, hogy mikor, miként tekintettek a múltra, és éppen milyen módon állítottak emléket egyes eseményeknek.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Művház keringő

Járműjavító, Kilián, Hemó, Csomóponti, Szakszervezeti vagy Ságvári. Fél Beatrice koncert, Bródy egy szál gitárral, dupla Hofi, videó diszkó verekedéssel, tánciskola, sorozás. Egykori művelődési házak és különféle programok a nyolcvanas években Szolnokon.

Szolnok első aranykora

Szolnok létezésére lassan 950 éve írásos bizonyítékunk van. A mai Szolnok azonban - szerintem - a kiegyezés után, a megyeszékhellyé válást követően született meg. A vasútnak is köszönhetően. Hosszú születés vagy gyerekkor volt, de inkább nevezzünk aranykornak, ami az első világháborúig tartott.

Utcasoroló (103.): Háromvégű utca

Avagy egyszerre háromnevű? A szolnoki Mártírok és Rákóczi út között húzódó Meder utcán annyi nyomot hagyott az elmúlt száz év, hogy akár azt is mondhatnánk: a város legjellegzetesebb közterülete. Története, neve, épületei, leágazásai elsőre érdektelenek. Másodjára izgalmasak.

Hol emlékeztek a szépre?

Mikor működött Szolnokon a Petőfi Sándor Kultúrotthon? És mikor rendezték ott a Csak a szépre emlékezem című tánczene és dalestet, amire 4-12 forintért lehetett belépőt váltani. A dupla koncert után a Magyar Rádió Tánczenekara hajnalig játszotta mindazt, amire Budapesten is táncoltak.