2025.10.14. (kedd)

Emléktábla értelmezés

Emléktábla értelmezés

Dátum:

Találtam a Kossuth téren egy 41 esztendős, érdekes emléktáblát. Úgy tűnik, négy évtized egy emléktábla életében is nagy idő, ugyanis ma már némi magyarázatra szorul a rajta olvasható szöveg. Tudomásom szerint a város egyetlen sajtótörténeti emlékhelyéről van szó, még akkor is, ha kicsit eljárt fölötte az idő.

szolnokmegyeimuosz_400A Kossuth tér 3. számú ház falán – a múzeum és a megyei könyvtár épületei között -, jóval szemmagasság fölött található a képen látható emléktábla. Szövege arról tudósít, hogy „Innen indult útjára az első Szolnok megyei kommunista napilap a Szolnoki Munkás 1919. március 16-án. Megemlékezésül az 50. évfordulón a MÚOSZ Szolnok Megyei Csoportja?. Menjük végig ezen a rövid szövegen.

Az „innen indult? kitétel minden bizonnyal arra akart vonatkozni, hogy a mai Kossuth téri ház helyén egykor álló épületben működhetett a Szolnoki Munkás című napilap szerkesztősége. Az a ház ugyanis, amelynek a falán ez a tábla ma látható, csak valamikor a hatvanas évek végén épült fel, tehát a helyhatározó biztos, hogy nem a mai épületre vonatkozik. Az ?innen indult? kifejezés is érdekes, mert az nem derül ki belőle, hogy abban régi házban pattant ki valakinek a fejéből a lapalapítás ötlete, ott működött valami kiadóhivatal, amelyik elindította a Szolnoki Munkást, esetleg tényleg ott székelt a szerkesztőség, netán a nyomda is.

Az azonban bizonyos, hogy az „első Szolnok megyei? kifejezés csak 1969-ben volt helyénvaló, hiszen azt a megyét, amelyhez Szolnok 1919. március 16-án tartozott, nem így hívták. Az azonban ma már egy fontos történelmi tény, hogy az egykori Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyét 1950 és 1990 között Szolnok Megyének nevezték.

A „kommunista napilap? kitételt is némi fenntartással kell kezelnünk, egyrészt az indulás dátuma, másrészt a lapról elérhető információk alapján. Nem tartom valószínűnek, hogy öt nappal a fővárosi kommunista hatalomátvétel előtt Szolnokon már kommunista napilapot indítottak volna. A szociáldemokrata vonal valószínűbbnek tűnik, amit a több szakdolgozatban fellelhető kitétel is igazolni látszik, miszerint a Szolnoki Munkás csak sokadik száma után lett egyértelműen a tanácsköztársaság híve.

Érdemes pár szót szólni a táblát állító szervezetről is. A MÚOSZ a Magyar Újságírók Országos Szövetségének rövidítése. Azé a szervezeté, amelyet 1896-ban Mikszáth Kálmán alapított, és amely a rendszerváltás előtt a zsurnaliszták kizárólagos egyesülete volt. Aki 1989 előtt Magyarországon hivatásszerűen újságot akart írni, az tagja volt ennek a szervezetnek, és nagy valószínűséggel szakmai képesítését is a MÚOSZ iskolájában szerezte. A szervezet monopóliuma 1990-ban megszűnt, majd szép lassan megyei csoportjai is elhaltak, így ma már az a szervezet is csak emlék, amelyik 1969. március 16-án úgy gondolta, hogy érdemes ezt a táblát felavatni.

Valószínűsíthető, hogy az emléktábla elhelyezése szorosan összefüggött a Tanácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulójával, illetve a köré szervezett ünnepségekkel. Mert, amint az idősebbek még emlékezhetnek: annak idején a magyar szocializmus gyökereit szívesen keresték a világ második szovjet rendszerében.

Mindezekkel együtt tény, hogy ma Szolnokon ez az egy olyan emléktábla, amelyik a helyi sajtó múltjának állít emléket. Annak ellenére, hogy a legalább 150 évnyi történelemben vannak érdekesebb fejezetek is. A szobrokat, emlékműveket és emléktáblákat azonban nem cserélgetni kell, hanem idővel magyarázni, hiszen az sem kevésbé érdekes, hogy mikor, miként tekintettek a múltra, és éppen milyen módon állítottak emléket egyes eseményeknek.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnoki házak (43).: Kaszinó, Úttörőház, Technika Háza

A Kossuth utca 4. szám alatti "palotát" a hetvenes években le akarták rombolni, hogy a szomszédjaiban álló kockákhoz hasonlót építsenek a helyére. Bontás jelenleg nem veszélyezteti, ám sorsa legalább annyira bizonytalan, mint a XX. században oly sokszor. A megnevezése sem egyértelmű.

Utcasoroló (103.): Háromvégű utca

Avagy egyszerre háromnevű? A szolnoki Mártírok és Rákóczi út között húzódó Meder utcán annyi nyomot hagyott az elmúlt száz év, hogy akár azt is mondhatnánk: a város legjellegzetesebb közterülete. Története, neve, épületei, leágazásai elsőre érdektelenek. Másodjára izgalmasak.

Ugyanott kétszer

A József Attila és a Százados út kereszteződésének környékét egyrészt a XIX. század második felében a Járműjavító, majd a század utolsó éveiben megépült laktanya kapcsolta be igazán Szolnok vérkeringésébe. Ez utóbbi fontos állami beruházás és intézmény volt, több képeslapon is megörökítette.

Dübörgött a kampány

Harminc évvel ezelőtt Szolnokon is dübörgött az első, szabad, országgyűlési választás kampánya. A város akkor két képviselői körzethez tartozott, amelyekben húsz jelölt versengett a demokráciát tanuló választók bizalmáért. A mellékelt, nem túl jó minőségű fotók akkor készültek.