2025.08.27. (szerda)

Emlékül maradt madarak

Emlékül maradt madarak

Dátum:

A Boldog Sándor István körút piaccal szembeni házsorára valószínűleg 1959-ben került fel Madarassy Walter - egy évvel később Munkácsy-díjjal is kitüntetett - szobrászművész hat darab, lemezdomborítással készült műve. Ma már csak az Ady Endre úthoz legközelebbi van a helyén.

A Boldog Sándor István körút piaccal szembeni házsorára valószínűleg 1959-ben került fel Madarassy Walter – egy évvel később Munkácsy-díjjal is kitüntetett – szobrászművész hat darab, lemezdomborítással készült műve. Ma már csak az Ady Endre úthoz legközelebbi van a helyén.

Szolnok első lakótelepe az ötvenes években épült a Kolozsvári és a Fiumei utcai hosszú porták végének a kisajátításával létrejött új közterületen, azaz a mai Boldog Sándor István körút Ady Endre út és Várkonyi tér közötti szakaszán. A szocreál stílusban épített, alápincézett, magasföldszintes házak a maguk idejében tömbönként egységes külsőt mutattak, jellegzetes ajtó- és ablakkialakításuk mellett különböző díszek is kerültek a homlokzatokra. Ezek közül a legérdekesebbek a mai Boldog Sándor István körút 6-16. számú tömb hat lépcsőházi ajtaja fölé elhelyezett Madarassy Walter (1909-1994) alkotások, amelyek közül három madarakat, egy-egy pedig halakat, kakast és rákot ábrázoltak. A legenda szerint – és ez nemcsak Szolnokon, hanem Pécsen is ismert – ezek a domborművek azért kerültek az ajtók fölé, hogy az akkoriban újdonságnak számító lakótelepen, az egyforma házak között az írni-olvasni még nem tudó gyerekek, vagy a nehezebben tájékozódó felnőttek is megtalálják a nekik kellő bejáratot.

Az egykori Ságvári körúti házak bejáratai fölé került domborműveket az 1909-ben született, pályáját így természetszerűleg a Horthy-korban indító Madarassy Walter szobrászművész készítette, akinek első alkotásai a harmincas évek végén jelentek meg a közterületeken. Mivel azonban élete során közel félezer érme fűződik a nevéhez, érdemes azt is megjegyezni, hogy első ilyen irányú megbízatását már a húszas évek végén kapta. A második világháború előtt nemcsak Római Ösztöndíjas volt, de Ferenczy István-díjban és Ferenc József jubileumi ösztöndíjban is részesítették. Mindezek alapján talán nem meglepő, hogy a negyvenes évek második feléből nem ismert köztéri alkotása, talán az 1951-es Munkácsy Mihály mellszobrával oldódott fel a szilenciuma. Amit kifejezetten termékeny három évtized követett, csupán az 1994-ben bekövetkezett halála előtt dolgozott kevesebbet.

Madarassy Walter az érmek és a szobrok mellett kifejezetten sok domborművet készített, amelyek közül – szerintem – a legjelentősebb a hat darabos szolnoki kollekció volt, ami azonban alig jelenik meg az életműve ismertetőiben. Hogy a néhai Ságvári körúti domborművek az ő nevéhez köthetők, azt a Művészet című folyóiratban 1969-ben megjelent N. Pénzes Éva írás bizonyítja. Ebből a cikkből kiderül, hogy a szolnokihoz hasonló lemezdomborításokat készített a Pécs-Uránváros lakótelep házaira – ezek közül egy még megtekinthető (ez látható a mellékelt Köztérkép fotón) – illetve több művésszel – köztük Simon Ferenccel – közösen az IBUSZ budapesti, Ferenciek (Felszabadulás) téri központi irodájának falára. N. Pénzes Éva a hat szolnoki dombormű keletkezését 1959-re datálja, amelyek valószínűleg akkor kerültek a bejáratok fölé.

Ma már csak a Boldog Sándor István körút 6. számú ajtó fölötti két, repülés közben ábrázolt madár van a helyén. A sorban következő napkorong előtt szálló madarat, rákot, halakat, faágak között repülő madarakat és kakast, minden bizonnyal a 14-16-os számú épületek külső szigetelése közben lopták el. Azaz valakik Szolnok belvárosában, 2019 őszén vagy 2020 kora tavaszán, létrát támasztottak az ajtókhoz, akkurátusan levágták a falhoz erősített, nagyjából fél méter átmérőjű, legalább 100 kilós domborműveket, és elvitték. Az ügyben nyomozó szolnoki rendőrségnek nem sikerült megoldania az ügyet, így ma már csak fotók őrzik Madarassy Walter kedves állatfiguráinak emlékét.

(Az eltűnt domborművek utáni „nyomozásról” szóló összefoglaló itt olvasható: http://www.blogszolnok.hu/leveltar_dombormukereses)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

68-as obeliszk

Közel száz évig állt a Kossuth téren, majd legalább négy évtizeden keresztül az Eötvös tér sarkában, bokrok között bújt meg. Ma is csak az veszi észre ott, aki nagyon figyel, pedig a 68-as gyalogezred obeliszkje világtörténelmi eseményekre is emlékeztet. Idén 140 éves.

Repülős emlékmű a szandai kanyarban

Két évtizede született döntés a szolnoki Repülős emlékmű felállításáról. A szandaszőlősi nagykanyarban, a több mint nyolcvan éves repülőtérhez bevezető út torkolatánál, 36 művész 46 terve közül végül Szanyi Péter munkáját állították fel. Közadakozásból és a város támogatásával.

Tánc a volt tánchelyen

Az egykori Szakszervezetek Művelődési Ház oldalsó bejárata fölött ma még ott van Andrássy Kurta János 1958-ban kihelyezett Tánc című domborműve. Bár az épület falai között sok tánc már nem lesz, bízzunk benne, hogy új funkciója mellett is a helyén maradhat ez a köztéri plasztika.

Állt 1957-1965

A második szovjet katonai emlékmű a Táncsics utca végén, ott, ahol 1956. október 26-án a szolnokiak az elődjét - a "szivart" - ledöntötték, és ahová 1965. április 4-én Lenin alakját helyezték. Az ismeretlen emlékmű "titkát" Bojtos Gábor, a szolnoki levéltár munkatársa segített megoldani.