2025.11.30. (vasárnap)

Épül a Közgé?

Épül a Közgé?

Dátum:

Elfogult vagyok ezzel az épülettel, ám mégsem csak emiatt hozakodok most elő a Közgét ábrázoló képeslappal. Sokkal inkább amiatt, hogy joggal feltételezhetjük: a fotóból jóval a készítése után lett postai küldemény, ráadásul hosszú éveken át forgalmazták.

Elfogult vagyok ezzel az épülettel, ám mégsem csak emiatt hozakodok most elő a Közgét ábrázoló képeslappal. Sokkal inkább amiatt, hogy joggal feltételezhetjük: a fotóból jóval a készítése után lett postai küldemény, ráadásul hosszú éveken át forgalmazták.

Remélem, azzal mindenki tisztában van, hogy a Közgé – legyen is bármi a hivatalos neve az elmúlt bő évszázadban -, a város második legöregebb középiskolája, és Szolnok legidősebb szakmát oktató intézménye azzal, hogy 1911-ben nyitotta meg kapuit. Természetesen nem azon a helyen, ahol ma találjuk, oda csak valamikor a második világháború után költözhetett.

Azt is evidenciaként vagyok kénytelen kezelni – mondom, elfogult vagyok az épülettel és az intézménnyel szemben -, hogy a Baross utcai iskola a Szolnokon található bauhaus stílusú házak egyike. Amit annak köszönhetünk, hogy a folyamatosan kiépülő Baross utcai iskolasoron – polgári fiúiskola, bábaképző, gépipari – még a háború előtt kezdték tervezni a felsőkereskedelmi épületét, nem sokkal a szolnoki bauhaus legszebb darabja, a nagyposta átadását követően. Ám a kivitelezésbe beleszólt a háború, így az immár Közgazdasági Technikumot talán csak a negyvenes évek végén adták át.

Az itt bemutatott kép biztos, hogy 1957 előtt készült, bár ahogy a nyitott ablakokat elnézem, az sem zárható ki, hogy még jóval az iskola átadása előtt. Az 1957-ben azért vagyok biztos, mert a Szoborlapon, Tóth György-Gyigyi jóvoltából fellelhető Vásárhelyi Pál szobor műlapján ez a dátum olvasható a felállítás időpontjaként. Erről a képeslapról pedig nemcsak a kerítés hiányzik, de az 1955-ben felvett névadó mellszobra is.

Azt pedig, hogy a kép előbb készült, minthogy képeslap lett belőle, a kiadó bizonyítja. A hatvanas évekre jellemző, kisalakú, ám már jó minőségű kartonra nyomtatott lapot ugyanis a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jelentette meg, amit ezen a néven csak 1957 után tehetett meg. A lap további érdekessége, hogy a Fővárosi Nyomdaipari Vállalt 23. sz. telephelyén – ahol nyomták – nem tudták, hogy mi van a képen. A hátoldali szövegen ugyanis eredetileg a Gépipari Technikum felirat szerepel, és láthatóan később, valamilyen nyomdai technikával húzták át ezt, és írták alá, hogy Közgazdasági Technikum.

Ha jól bogarászom ki a pecsétet, akkor 1970-ben küldték Szolnokról Debrecenbe ezt a lapot, tehát legalább másfél-két évtizeddel később, mint a kép készült, és minimum tíz évvel azután, hogy képeslap lett a fotóból.

Tudom persze, hogy mindez a kívülállók, de talán még sok szolnoki számára sem túl érdekes. Viszont egy hosszú hétvégén engedtessék meg nekem ez a személyes kilengés, ami talán érdekli azt az 10-12 ezer embert, akik az átadása óta ebben az épületben tanultak.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnokról Pécsre

Hogy mit csinálhatott Bódis Ferenc 1934 tavaszán, Szolnokon, ebből az egyetlen képeslapból nem derül ki. Az viszont igen, hogy hosszabb időre tervezhette a távollétét, mert tiszta ruhákat kért szüleitől. Emellett pedig elégedettnek is tűnt, hiszen három nap alatt 70 pengőt keresett. Érdekelte vajon a képeslap, amin Pécsre küldte üzenetét?

Ebből lett Szolnok

Három különböző felekezet temploma. A Scheftsik-malom. Fahíd a Tiszán. Gabonát szállító bőgős hajók a parton. Erdélyből leúsztatott fa a folyó mindkét oldalán. Az előző századfordulón oly sokszor megörökített szolnoki nagy Tisza-kanyar egy 1905-ben feladott képeslapon.

Tisza-part fák nélkül

Az ötvenes évekre jellemző silány papírra nyomtatott képeslaphoz használt fotót a Tisza-parton ma is álló, igaz már nem működő tárház tornyából készíthették néhány évvel a háború után. Legalábbis azt gondolom, hogy a folyó menti fák a harcoknak eshettek áldozatul, pótlásuk pedig akkor még nem kezdődött el.

A nyitás képe

Ez a soha el nem küldött képeslap szerintem nem sokkal a Tisza Szálló megnyitása előtt készült. Talán azzal a céllal, hogy az első vendégeknek legyen min üdvötletüket küldeni a 26 szobás új hotelból. Talán nem baj, ha felidézzük, honnan indult ez a mára megkopott, egykor szép épület.