2025.11.30. (vasárnap)

Esélylatolgatás

Esélylatolgatás

Dátum:

Adjunk egy esélyt az Agóra bisztrónak, mert bár földszinten van, már maga a kilátás miatt is megér egy próbát. Ahogy a letisztult, modern berendezés miatt is érdemes megnézni. És persze, ha már ott vagyunk, adjunk esélyt a kínálatnak és a személyzetnek is.

Aki először jár az augusztus végén felavatott Agóra földszintjén, a megújult Hild térre néző bisztróban, annak érdemes vagy a teraszon leülnie vagy bent olyan helyet keresnie, ahonnan kilát. Tudom, egy földszinten lévő vendéglátóhely esetében hülyén hangzik a kilátásról beszélni, ebben az esetben azonban megkerülhetetlen. Egyszerűen azért, mert az a látvány, amit az Agóra bisztró nyújt, eddig nem létezett. Ráadásul szép is. A megújult, kitakarított tér, a Baross utca, a bauhaus posta épülete így ebből a szögből ma még kuriózum. Kell még egy kis idő, hogy megszokott legyen.

A bisztró berendezéséről is nagyjából ugyanez mondható el: kuriózum, szép és még szokatlan. A hatalmas üvegfelületek mögött és előtt világos, modern bútorok, amelyeken látszik, hogy nem véletlenül lettek összehordva. A tér tágas, átlátható, és azt a nagyon kellemes kint is vagyok, bent is vagyok érzetet adja, amit az ősz beköszöntével majd egyre jobban fogunk értékelni. Abban meg reménykedjünk, hogy az új környezet a karácsonyi vásárok szervezésében is új szemléletet hoz, és nem kell majd hetekig fóliával letakart sátrakat bámulni a mostani kilátás helyett.

Az Agóra bisztró kapcsán nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az ezen a helyen való megnyitása, és az elnevezése is merész vállalkozás. Bár egyik sem olyan tényező, ami esélytelenné tenné a sikerre, hiszen szerte a világban láttunk már egymás mellett remekül megférő és virágzó vendéglátóhelyeket, és a bisztróknak is van helye a palettán. Mindezek ellenére tényleg komoly fába lett vágva az a bizonyos fejsze.

Kérdés, hogy az Agóra bisztró a Frei kávézó törzsközönségét szipkázza majd el, avagy sikerül másokat magához édesgetnie. Ahogy eldöntendő még az is, hogy vajon az Agóra büféjeként, az ottani események biztos vásárlórétegének kiszolgálójaként próbál érvényesülni, vagy önálló intézményként szerez magának helyet a placcon. Netán lesznek olyan plusz programok vagy szolgáltatások, amelyek markánsan megkülönböztetik majd a konkurenciától. Mindezek ma még nem látszanak.

Ahogy az sem, hogy az önmeghatározásként választott bisztró filozófia vagy csak egy jól hangzó elnevezés. Mert, ha az előbbi, akkor van esély egy különleges, új hely létrejöttének Szolnokon. Ellenkező esetben viszont a szocializmus bisztróira fog rímelni az elnevezés. Mindenesetre a viszonylag korai nyitás, a reggeli kínálat és az étlapokon feltűnő könnyű, gyors ebéd lehetősége az előbbit vetíti előre. Viszont az üvegfalra igénytelenül felragasztott „Rendelés és fizetés a pultnál” felirat, az utóbbi irányba mutat.

A még eldöntendő kérdésekre persze csak akkor kaphatunk majd választ, ha esélyt adunk az Agóra bisztrónak. Egy tejeskávéval kiülni a teraszára, és a megújult teret, az arra járó embereket figyelni, akkor is jó program, ha maga a hely még erősen kétesélyes.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A nehéz dió feltörése

Provence-t nem lehet Szolnokra vontatni, Toscana sem lesz egyhamar az Alcsi szigetből, de még a Balaton-felvidék is távoli. Egy kerítésen belül azonban mindezek elegye akár a Keszeg utcába is odavarázsolható. Iszonyatos fantáziával, elszántsággal, szeretettel. Nehéz diót tör a Kicsidió.

Tündike! Ébresztő!

Bevallom, nekem a Tünde volt valamikor A Cukrászda. Igaz, gőzöm sincs arról, hogy a hetvenes években volt-e más, hasonló vendéglátó-ipari egység a városban. Arra viszont tisztán emlékszem, kissrácként kiugrottam a bőrömből, amikor kiderült, hogy egy hosszabb bevásárlás után, vagy színház előtt, netán csak úgy bemegyünk a Tündébe.

Szerénykedő Bajnok

Magam sem értem, hogy eddig miért nem írtam róla. Egyetlen mentségem, hogy az utcáról nehéz észrevenni, nincsenek kirakatnyi ablakai. Merthogy a Bajnok lényegében a föld alatt van. Ahová azért érdemes leszállni, mert nem a pokol bugyraiba jutunk.

Orosz vendégségben

Pici, családias, különleges, nem olcsó. Viszont Szolnok egyetlen olyan étterme, amit a város határain túl is jegyeznek. Antialkoholistaként nehéz alámerülni az orosz konyhában, viszont a desszertek kedvelőjeként ki merem jelenteni: ritka finom Pavlovát ettem a szolnoki Balalajkában.