2025.12.1. (hétfő)

Falu és város

Falu és város

Dátum:

Vágjuk ketté ezt a képet. A bal oldali felét kézbe véve azt gondolhatnánk, a múlt század elején, egy alföldi faluban járunk. Jobb oldalát figyelve viszont akármelyik városban is lehetnénk. Így együtt viszont Szolnokon vagyunk, a mai Gutenberg téren, talán a múlt század első felében.

Vágjuk ketté ezt a képet. A bal oldali felét kézbe véve azt gondolhatnánk, a múlt század elején, egy alföldi faluban járunk. Jobb oldalát figyelve viszont akármelyik városban is lehetnénk. Így együtt viszont Szolnokon vagyunk, a mai Gutenberg téren, talán a múlt század első felében.

A vártemplom előtt, a poros úton még ökrös szekér ballag. Fölötte viszont már ott a villamos és a telefon légvezeték, jellegzetes ácsolt oszlopokon. A templomot ugyanúgy jobbról kerüli a városból kivezető út, mint ma, isten háza mögött viszont mintha egy széles alföldi polgár ház állna még. Nagyjából ott, ahol napjainkban a MÁV kórház előtt a Verseghy út indul. A kép bal oldalán hosszú járda és kerítés. A kerítés mögött pedig akár már a Művésztelep is ott lehet, már amennyiben az a felvétel 1902 után készült.

A képnek ez a fele olyan, mintha egy faluban készült volna. Jellegzetes alakú templom, poros út és szekér. Talán csak a sűrű légvezeték buktatná le azt, aki falusi felvételnek akarná eladni a fotót.

A másik oldal viszont már városias képet mutat. Különösen a felvétel jobb oldalán álló hatalmas kaszárnyával, amely a mai napig ott áll. Igaz, a felső traktusát erősen átépítették, így a laptanya feliratnak a helye sem látható már. Hogy ez a ma bérházként funkcionáló épület milyen laktanya lehetett egykor, nem tudom a feliratból kisilabizálni. Minden bizonnyal vannak a város történetének olyan ismerői, akik meg tudják mondani, hogy mikortól és meddig állomásoztak abban a házban katonák.

A kaszárnyán túli házak többsége legalább hatvan éve eltűnt. Közvetlenül a kaszárnya mellett a Ságvári körúti Sztálin barokk lakóházak testvére áll. A következő földszintes, de méretei alapján jó módra utaló épület sincs már meg. Helyén, nagyjából az egykori vár tiszai kapujához vezető utcácska túl oldalán egy üres tér áll.

A vártemplomot ábrázoló 1913-ban, illetve 1921-ben feladott képeslapokon még nem láthatóak a légvezetékek és a villanyoszlopok. Viszont jóval nagyobb fák állnak a poros utca két oldalán. Ezek alapján feltételezhetjük, hogy a felvétel az első világháború után készült, de bizonyosan a második előtt. De, hogy pontosan mikor, nem tudom. És Ön?

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Titokzatos Szentháromság

A szolnoki Kossuth teret ábrázoló fotó legalább másfél évtizeddel a készítése után került képeslapként a fővárosba. Érdekessége az a Szentháromság-szobor, aminek történetét évek óta nem sikerül kibogoznom. Annyi bizonyos, hogy a múlt század első évtizedeiben a város főterén állt.

Hétből öt eltűnt szolnoki részlet

Weinstock Ernő - szerintem - nagyjából nyolcvan évvel ezelőtt készítette Szolnokon ezt a hét fotót, amikből aztán önálló és mozaikképeslapok is lettek. A második világháború harmadik-negyedik évében. A nyolc képből kettőt tudott volna pár évvel később újra elkészíteni az akkor már Nagyváradi Ernő.

Szolnoki Szigligeti

Utcai ufó lámpák, derékszögön alapuló homlokzatok, Trabant és Wartburg a kerékpárok között, és tavasszal virágzó fák. Bárhol is járhatnánk a hatvanas-hetvenes évek Magyarországán, ám ez a kép Szolnokon készült. Hogy miért lett képeslap a Szigligeti utca elejéből?

Változó környezet

Apró részletek utalnak arra, hogy ez a fotó 1963. május 1-jén készült a szolnoki Kossuth téren, nagyjából a Magyar utcai torkolattól. Érdemes összehasonlítani ezt a képet az éppen két hónappal korábban ugyanitt bemutatott fotóval, mert jól látszik, öt év alatt mennyit változott Szolnok főtere.