Verte már ki a biztosítékot nálam, hogy a vízirendőrség és a katolikus iskola környékén rendszeresen összefirkálják a Tisza-parti sétány mellvédjét. A környéket pásztázó kamerák közelében. Úgy tűnik, a firkálás arrafelé már-már nemcsak lehetőség, de valamiféle kötelezettség is. Vagy egyszerűen csak fricska a két intézménynek meg a kamerák képeit figyelőknek. Nehéz eldönteni, hogy a tájékoztató monitor összefestése kinek a szégyene.

Üzen a plakát, visszaüzen a plakát nézője. Magyar népi játék a választások idején. De legalább lenne szellemes, nem zsigerből utáló. Legalább lenne okunk nevetni.

Mi lesz a régi reklámokkal? Általában elfelejtsük és/vagy kidobjuk őket. De kinek a dolga kidobni egy elavult vagy leszakadt óriásplakátot? A hirdetésen szereplő cégé? A hirdetést kihelyező vállalkozásé? A táblahelyet bérbeadó tulajdonosé? Gát lévén a gátőré? Vagy a városi köztisztasági cégé? Netán az enyém, ha már észrevettem a Szandai rétre vezető lépcső mellett? Csak azért értetlenkedem, mert a szerintem egyértelmű válasz ellenére is ott éktelenkedik néhány óriási, plakátból gyűrt szemétgalacsin.

Tavaszi hó a kanadai nyárfa vattaszerű fehér szöszeiből, avagy nyári árnyék a gyorsan növő fa hatalmas lombkoronáiból? Vannak városok, ahol úgy döntöttek, fokozatos kivágják ezeket a nem őshonos, hanem gyors növekedésük miatt betelepített fákat, és olyanokkal próbálják kiváltani őket, amelyektől nem lesz olyan érzésünk mintha tavasszal is havazna. Például a szolnoki Tisza-parti sétányon ilyenkor járkálva nehéz lenne egy ilyen döntés ellen ágálni. Nem úgy nyáron, amikor már csak az árnyék marad.