(NYÁR) Kicsit mindig összeszorul a szívem, ha arra járok. Vajon meg van-e még Szolnok egyik utolsó, egyedi, klasszikus reklámhordozója, ami mára ugyan elvesztette a funkcióját, értelmetlen az üzenete, ám szerintem a városkép egyik kedves, megőrzendő emléke. Néha nézzenek rá, ha a piac felé járnak!
(NYÁR) A város történetében volt legalább két évtized, amikor nem készülhetett úgy képeslap Szolnok főteréről, hogy azon ne látszódjanak a Kossuth téri szökőkutak három lábon álló, hatalmas kőtálai, és a munkásmozgalmi szobor körüli virágtartók. Amelyek egy ideje a Tiszaligetben ácsorognak.
(NYÁR) Nevezhetjük utcabútornak vagy közösségi, háztartási segédeszköznek. Megjelenése és eltűnése egyértelműen utal a tömeges lakásépítésben beállt változásra. A fiatalok talán már nem is tudják, mi célt szolgáltak ezek a vaskapuszerű, magányos építmények. Amiből Szolnokon is találunk még néhányat.
Szolnok egykori korzója, ami a város minden utcájára jellemző átépítési hullámokat viszonylag szerencsésen megúszta. Eddig három és fél neve volt. Jelenleg a többszörös miniszter, kilencszeres országgyűlési képviselő, az egykori miniszterelnök azonosítja.
Vehetjük úgy, hogy a Szolnok Napja rendezvényei egy nagy, ingyenes népünnepély voltak. Meg mondhatjuk azt is, hogy a szolnokiak értelmesen belakták a város két legszebb (közösségi) terét, plusz a hasonló sorsra érdemes Szapáry utcát.
