Úgy tűnik, a második világháborúban is sok katona küldött egy-egy gyors üzenetet Szolnokról, a város valamelyik részletét ábrázoló képeslapon. Az akkor éppen hétéves újvárosi, más néven Szentlélek templom fotóját Pál Berta kisasszony kapta Rákosligeten 1944. július elején.
A két háború közötti időszak egyik nagy képeslapkiadó vállalata, a Barasits cég gondozásában megjelent, és 1944. július 4-én, Szolnokon postára adott anzikszban legalább annyira érdekes a címzés, a minden bizonnyal „szerelmes” üzenet, mint maga a fotó a szinte frissen elkészült templomról.
A címzés mindössze annyi, hogy „Nagyságos Pál Berta kisasszonynak, Rákosliget”. Se utca, se házszám, se valami egyéb iránymutatás, hogy mondjuk a „helyi pék leveleivel”, amihez hasonlók fel szoktak bukkanni a korabeli lapokon. Ebből az egyszerű címzésből arra következtetek, a lap feladója is rákosligeti lehetett, vagy már épp elég ideje járt Pálékhoz ahhoz, hogy tudja, ennyi iránymutatás is elég a postásnak. Rákosliget ugyanis e lap feladásakor még egy önálló falucska volt a főváros mellett, az előző században Rákoskeresztúr határának számított, később pedig Nagy-Budapest XVII. kerületének a része lett. Azaz egy olyan hely lehetett, ahol mindenki ismert mindenkit, sőt, talán azt is tudták, hogy Pál Bertának már komoly udvarlója van.
Szeretném hinni, hogy ezt a lapot tényleg az udvarló adta postára, akit a gyönyörűen megírt szöveg tanúsága szerint nagy hirtelen hívtak be katonának a második világháború ötödik évében. Üzenete szerint emiatt, meg az indulás előtti „légó”, azaz légitámadás miatt nem tudta értesíteni Bertuskát, pedig nagyon szeretett volna vele beszélni. Tegyük hozzá, a szöveg magázódva lett írva. Szóval a katona abban bízott, hogy néhány nap múlva visszajut Pestre. Feltételezem, hogy Szolnokról, hiszen innen küldte a lapot. Majd pedig – mint írja – Erdélybe indul, amiről akkor talán már ő is tudta, hogy ott a lassan, de biztosan közeledő Vörös Hadsereg ellen kell harcolnia.
Ne felejtsük ugyanis, hogy amikor ezt a lapot postára adták, a szövetségesek már egy hónapja Franciaországban nyomultak előre, a szovjetek pedig lényegében kiszorították a németeket a saját területeikről és Berlin és Bécs felé tartottak, bennünket is útba ejtve. A Szolnokon ideiglenesen katonáskodó képeslapíró minden bizonnyal látta az állomás környékén a háború nyomait, a nagyjából egy hónappal korábbi bombázás következményeit.
Nem tudhatjuk, hogy a fiatal katona szándékosan vagy véletlenül küldte-e éppen az újvárosi templomot ábrázoló képeslapot. Így azt sem, hogy tudott-e bármit is erről az épületről, ami első ránézésre több száz éves is lehetne, vagy akár Itáliában is állhatna. Pedig csak alig tíz évvel korábban adták ki az építési engedélyét, hogy a szolnoki temető sarkáról lecsippentett területre, Fábián Gáspár tervei alapján felépítsék Szolnok új katolikus templomát. Az Újvárosban lévő isten házának alapkövét az akkori váci püspök tette le, majd Sipos István Lajos és Pápay Antal építették fel, hogy aztán 1937 pünkösdjén át is adják. A templom neoreneszánsz stílusban épült, de a hozzáértők szerint jellemző rá az olasz novocento (újklasszicizmus) is, így nem véletlen, ha erről a fotóról azt is gondolhatjuk, hogy akár Itáliában is készülhetett.
