I. Lajos: A cikkből (ha jól olvastam) az derül ki, hogy a négyes út négysávosítása során, vagyis a hetvenes évek elején a hidat is korszerűsítették. Ezzel szemben a valóság az, hogy egy teljesen új felüljárót építettek a régi mellé (erre emlékeztet a felhajtó nyomvonalában mindkét oldalon a szükségtelennek látszó ív), majd amikor a forgalmat már erre a hídra átterelték, a régit lebontották.

M. Mihályné: A régi hídon jártunk iskolába. Azt hiszem, mindannyian nagyon szerettük, sok-sok emléke fűződik hozzá azoknak, akik erre laktunk.

M. Andrea: 1968 őszén költöztünk a híd lábánál akkor épült „olajos” házak egyikébe. Nekem mintha úgy rémlene, hogy a régi híd mellé építették (az újat – a szerk.). Apu görkorcsolyából csinált nekem gördeszkát. A megnyitás előtt remekül lehetett lefelé gördeszkázni.

B-né Erzsike: Mi is átsétáltunk rajta még az átadás előtt, és a város felőli oldalon kiesett a babakocsi kereke. És gurult a Bajcsy felé, a férjem rohant utána, én meg kétségbeesetten álltam a háromkerekű kocsival a híd közepén egy gyereknek a kezét fogva, egy a kocsiban, egy a pocakomban.

M. Katalin: Azért nem baj, hogy lebontották, és új, modern hidat építettek a helyére, mert erre már szükség volt. És még szükség lenne egy új Tisza hídra esetleg kettőre, mert mire az egyik elkészül, már kell az új.

T. Attiláné: Új, modern híd… Akkor biztos az volt, mára már egy rozsda halom, ami lassan szétesik…

Sz-né Edit: Köszönöm! Mindig tanulok valamit!

P. Ferenc: Igen! Eddig én sem tudtam, hogy miért éppen „Kolozsvári”. Most megvan a magyarázat. Köszönöm!