2025.11.30. (vasárnap)

Hídverés (1.): Mikor?

Hídverés (1.): Mikor?

Dátum:

Szolnok közlekedése egy új közúti híd nélkül hamarosan fejre áll. Jelenleg úgy tűnik, a várost északról elkerülő körgyűrű részeként megépülő híd előbb készülhet el, mint a belvárosi átkelő. Ám így is 7-10 éves távlatokról beszélünk. Sorozatunk első részében a még nem létező M4-es híd eddigi történetét elevenítjük fel.

A nyolcvanas évek közepén előfordult, hogy a szolnoki vasútállomás és a Szandaszőlős közötti hét kilométert 2 óra alatt tettük meg autóval. A város egyszerűen elveszett a rajta áthaladó 4-es főút forgalmában. Aztán a Szent István-híd 1993. augusztus 20-i átadásával, és a 4-es elkerülő megépülésével, Szolnok fellélegezhetett. Nem sokáig. Mire a második Tisza-híd elkészült, a világ alaposan megváltozott. Az autók száma nagyjából megduplázódott, és egyre többen költöztek a város környéki településekre, ezzel növelve a naponta – autóval – ingázók számát.

m4_abony-fegyvernek_autopalya_400A harmadik közúti híd igénye alig öt évvel a Szent István-híd átadása után megfogalmazódott. Ezt nemcsak a szolnoki és vonzáskörzeti forgalom növekedése indokolta, hanem a 4-es főút zsúfoltsága és romló baleseti statisztikái is.

A 4-es által érintett három szomszédos megye még 1999-ben készíttette el az M4-es autópálya megvalósíthatósági tanulmányát, amely már egyértelmű nyomvonalakat is megjelölt. Részben ennek is köszönhetően indult meg a 4-es fejlesztése, amelynek révén, a legtöbb helyen elkészült – vagy készül – a településeket elkerülő szakaszok, illetve sok helyen 2×2 sávosra bővítették az utat.

Szolnokot ezekből a fejlesztésből leginkább az abonyi elkerülő, illetve a Szolnok-Törökszentmiklós szakasz bővítése érintette. De ebből még nem lett újabb híd a Tiszán. Igaz, Kóka János, akkori illetékes miniszter, egy képviselői kérdésre azt válaszolta, hogy Szolnoknál 2015-re készülhet el egy új híd.

Az évtized közepén ismét az önkormányzatok vették át a kezdeményezést az ügyben, és együttműködési megállapodást írtak alá a Graz-Nagyvárad tengely mentén építendő M8-M4 gyorsforgalmi út megvalósításáról. Két évvel később pedig a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat kezdeményezésére szervezett egyeztetésen, az érintett települések állást foglaltak, az addigra elkészült M4-es tanulmánytervéről, illetve előzetes vizsgálati dokumentációiról, amelyet az illetékes állami szervezetekhez is eljuttattak.

Némi reményt villantott fel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján 2007 szeptemberében megjelent 1000 milliárd forint út és közlekedésfejlesztésre című írás, amelyben a következők szerepelnek: „A 4-es útnak nagy szerepe van az ország keleti felének megközelíthetőségében, hiszen a régiót alkotó megyék átjárhatóságát a 4-es főút nyomvonala biztosítja. Ezért a kormány célja, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési időszakban a 4-es főutat 2×2 sávosra bővítse Budapesttől a román határig és megerősítse a 4-es út különböző szakaszait. Ennek a bővítésnek első lépései indulnak most el, így a Szolnokot északról elkerülő M4 megépítése, valamint a tiszapüspöki híd tervezése, melyeknek kiemelt jelentősége van a városon áthaladó forgalom csökkentésében. Ezek mind közlekedésbiztonsági, mind pedig környezeti szempontból rendkívül fontosak Szolnok lakóinak.”

Nem sokkal később megjelent a kormány 91/2008. számú rendelete az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemel jelentőségűvé nyilvánításáról. Ezzel a kormány a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánította az „M4-es Abony-Fegyvernek gyorsforgalmi út (M4 Szolnokot északról elkerülő út megépítése, Tiszapüspöki híd) építését” – idézet a rendeletből -, és megvalósításának gyorsításáról is rendelkezett.

Annak ellenére, hogy 2008 márciusára készen volt az M4-es gyorsforgalmi út Abony-Fegyvernek közötti 41 kilométeres szakaszának vizsgálati dokumentációja, az elmúlt két évben nem sok minden történt az ügyben. A megyei önkormányzat 2008-ban hiába próbálta felgyorsítani az út építését, egy 2009-es megbeszélésen az hangzott el, hogyha a végleges nyomvonaltervvel minden érintett egyetért, akkor is legkorábban 2017-ben hajthatunk át az északi körgyűrű részeként megépülő hídon.

 

(A következő részben a második belvárosi hídról lesz szó.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Utcasoroló (47.): Gábor Áron tér

Ne bántsunk meg senkit azzal, hogy nem ez a város legszebb tere. Már csak azért sem, mert talán az egyik legtöbb funkción átesett közterületünk, ráadásul napjainkban jelentős szerepet játszik a belváros kiszolgálásában. Igaz, névadójához nem sok köze van.

Utcasoroló (104.): Nehezen visszakapott név

Majdnem negyedszázaddal a rendszerváltás után kapta vissza - nem az eredeti - nevét a szolnoki Kapisztrán János utca, holott erre már 1957-ben is volt törekvés. Az egykori állampárti kongresszusok helyszínének nevet adó Rózsa Ferenc elnevezés még ma is sok helyen olvasható.

Séta a Kossuth téren a két háború között

Arányaiban kevesebb képeslap készült Szolnok főteréről a két háború között, mint korábban. Talán azért, mert nagy változás alig történt abban a szűk negyedszázadban. A régi képek segítségével mégis érdemes 1920-1943 között is egy képzeletbeli sétát tenni a Kossuth téren.

OT Szolnok (4.): Vízügyes Hofherr

Kétütemű, dízel, 7600 köbcentis, nagyjából hetvenéves és működik. Szolnok egyetlen "Hofherr körmös" traktorját a KÖTIVIZIG Műszaki Biztonsági Szolgálat telephelyén nemcsak felújították, de immár tető alatt is őrzik. A 60-70 literes tankkal szerelt gép bármikor megtekinthető.