2025.11.30. (vasárnap)

Hídverés (3.): Pro és kontra

Hídverés (3.): Pro és kontra

Dátum:

Sorozatunk előző két részében két majdani Tisza-híd eddigi történetével foglalkoztunk. Az északi elkerülő úton épülő Tiszapüspöki híd 2017-re készülhet el, a második belvárosi híd ? jelenlegi tervek szerint a Csáklya utcánál ? pedig ki tudja, mikor. De mi szól az egyik, és mi a másik híd mellett.

A Szolnokot északról elkerülő, 41 kilométeres, 2×2 sávos körgyűrű megépítésének költségeit mai áron minimum 41 milliárd forintra tehetnénk, ha nem kellenem hidakat és felüljárókat is építeni. Igen, hidakat, hiszen a tervek szerint Tiszapüspökit délről kerülő, Szolnokot északról – nagyjából a Széchenyi lakótelep fölött – érintő, az abonyi elkerülőbe pedig valahol a régi 4-es csomópontjánál becsatlakozó útra nem csak egy hidat kell építeni.

 

Az egy híd öt

A Tiszapüspökinél építendő hídnak ráadásul nemcsak a folyó fölött kell átívelnie, hanem a tájvédelmi körzetnek számító ártéren is. Ráadásul úgy, hogy ott a legkisebb kárt tegye, és a legkevésbé akadályozza az árvizek lefolyását. Tehát nem túlzás azt mondani, hogy itt lényegében három hidat kell építeni: egyet a folyó fölött és egyet-egyet a két végén, az ártér felett. És ezzel még nincs vége.

Ha rápillantunk a térképre, jól láthatjuk, hogy legalább két holtágat, illetve a Millérnél lévő tavakat is kerülnie kell az útnak, továbbá a Millér-csatorna és a Zagyva fölött is át kell mennie. De legyünk optimisták, a holtágakat és a tavakat elkerülik a tervezők, de a csatorna és a Zagyva marad – igaz, ez utóbbi ugyancsak árterestől. Ez így már összesen öt kisebb nagyobb híd.

A belvárosi gyaloghíd építésekor az hangzott el, hogy egy közúti híd nem 1,5 milliárdba, hanem 15-20 milliárd forintba kerülne. Legyünk megengedőek, számoljuk olcsóbban! Az eredmény akkor is 70-75 milliárd ködül van a hidak esetében. Ami az úttal együtt már 110 milliárdra rúg. És ehhez jön még legalább egy felüljáró a Szolnok-Újszász vasútvonal fölött, illetve négy felüljárós kereszteződés a 32-es útnál, a besenyszögi útnál, illetve a 41 kilométeres szakasz két végén, ahol a jelenlegi 4-es úthoz csatlakozik majd az elkerülő. Ezekre még legalább 10 milliárdot számolhatunk, és nagyjából ugyanennyit tehetünk hozzá azon átkelők miatt, amelyeket a mezőgazdasági utak miatt kell majd megépíteni.

Szóval ér-e 130 milliárd forintot ez a megoldás? Mi mindenre lehetne elkölteni ezt a 130 milliárdot? Valóban megoldja Szolnok gondjait, ha elköltik ezt a 130 milliárdot? És tényleg elég lesz-e 130 milliárd? Mert ugye az útmentén kisajátítandó földek – valószínűleg egekbe szökő – árával még nem is számoltunk.

 

Csáklya utcai híd túloldala?

Vannak, akik azt mondják, ennyi pénzből megoldható lenne a Szent István-híd és a meglévő elkerülő út 2×2 sávosítása, plusz az új belvárosi híd is kijönne belőle, és még maradna is.

Az új belvárosi hidat a papírgyár belvároshoz közelebb eső végéhez, a Csáklya utcához álmodták meg. Ez azt jelenti, hogy ha a meglévő hídon elindulunk, majd a Szántó körúton végighaladunk, aztán a József Attila utcát is érintjük, lényegében egy körutat kap a város. Ami nagyon jól hangzik. De mi van a körút másik oldalán?

A Csáklya utcával szemben a Tiszaliget vége, az egykori KISZ-tábor található. Ha az új híd túlparti hídfője ide kerül, akkor a forgalmat a Tiszaligeten át kell vezetni, ami Liget halálával érne fel. Megszűnne pihenőövezetnek lenni, ugyanakkor alaposan felértékelődnének az itteni ingatlanok. És nem mellesleg, nem szűnnének meg a reggeli és a délutáni dugók a liget előtt és az úgynevezett ?százlábú? hídon.

Ha az új híd túlparti hídfője kicsit délebbre kerül, akkor a Liget megmenekül. Igaz akkor a Liget túloldalán lévő ártérre kell egy újabb hidat építeni. Ebben az esetben valahol a bevásárlóközpontok mögé érkezhetünk a hídról. Ezt a verziót látszik alátámasztani az Obihoz vezető 2×2 sávos út, ami nem hinném, hogy az áruházak miatt épült ki.

Persze ez a verzió is felveti a kérdést, hogy innen hogy jutnak tovább az autósok? Rávezetik őket a meglévő négyesre, valahol a Holt-Tisza-híd előtt? Avagy, a meglévő körforgalomra engedik rá, ami tovább csökkenti a szandai ingatlanok árát, hiszen végképp megöli a 442-es út forgalmát.

A meglévő Szent István-híd és a négyes elkerülő bővítése – 2×2 sávossá tétele – ellen szól, hogy ez a szakasz lényegében egy második városi híd és út. Hiszen, ha ránézünk a térképre, látható, hogy a várost elvágja Szandától és az ipartelepektől. Tehát, ha erre terelik a nagyobb forgalmat – ami a szélesítéssel járna -, akkor egy újabb közlekedési problémát venne a város a nyakába.

Tehát, lehet, hogy az északi elkerülőnél ezt olcsóbban úsznánk meg, de nem biztos, hogy a város problémái nem oldódnának meg.

Például a 32-es úton Északról érkező és a 442-esen Dél felé haladó kamionok okozta elviselhetetlen forgalom, avagy a szandaiak, a szajoliak, a falvaiak, az újfaluiak életét megkeserítő dugók. Erre a két problémára ugyanis sem a Tiszapüspökinél, sem a Csáklya utcánál tervezett hidak nem nyújtanak megnyugtató megoldást. Pedig Szolnok közlekedési problémái itt kezdődnek.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Utcasoroló (94.): Három rendszer, négy név

Az éppen tíz éve Béres József, Széchenyi-díjas kutató nevét viselő sétány elejét könnyebb meghatározni, mint a végét. A közel kilencven éve sétányként is funkcionáló, a belvárosi Tisza-hídtól induló gát és rakpart jelenleg három önálló közterület. Ominózus részének a mostani a negyedik neve.

A ’74-es szolnoki VB emlékei

Az 1974. július 25-én megnyílt XII. Ejtőernyős Világbajnokság Szolnok történetében talán az első olyan esemény, amire mai szemmel nézve is irtózatos mennyiségű "emléktárgy" készült. A megnyitó előtt a megyei napilap arról írt, hogy 14 ezret hoznak forgalomba. Hármat bemutatok.

Szolnok 900 (4.): Plakett, érem, jelvény

A Szolnok 900 éves jubileumára készült tárgyakat gyűjtögetve úgy tűnik, hogy 1975-ben nem távozhatott vendég a városból üres kézzel, azaz az évfordulóra készített ajándék nélkül. Gondolom, a vendég, a megajándékozandó személy súlya döntötte el, milyen súlyú tárgyat kapott.

Más nevekre emlékszünk

Középiskolásoknak meséltem arról, milyen volt Szolnok ifjúkoromban, és rá kellett döbbennem, hogy számomra evidens, helyi kifejezéseket nem értenek. Mert nekik nem mond semmit, vagy nem ugyanazt jelenti például a pártház, a Vörös csillag vagy éppen a Tallinn. Negyedszázados szavakat magyarázok.