2025.11.30. (vasárnap)

Hölgy a parkban

Hölgy a parkban

Dátum:

De melyik parkban? Mivel ezt a nem túl jó minőségű képeslapot 1959-ben adták postára, és sok kétségünk nem lehet afelől, hogy maximum néhány évvel korábban készült, érthetetlen, miért maradt le róla a park akkori neve.

De melyik parkban? Mivel ezt a nem túl jó minőségű képeslapot 1959-ben adták postára, és sok kétségünk nem lehet afelől, hogy maximum néhány évvel korábban készült, érthetetlen, miért maradt le róla a park akkori neve.

A kép bal szélén létható hölgy a mai Verseghy-parkban áll, előtte – a lap jobb felén – az úgynevezett Békás-szökőkút, a fák mögött pedig a Megyeháza hátsó homlokzata. Ha az ismeretlen, ám úgy tűnik, szándékosan a képbe komponált nő háta mögé tudnánk pillantani, akkor ott lenne a Verseghy-szobor, azaz a kép születésekor is valahol ott futhatott a park útja, ahol most.

Mivel az itt bemutatott képeslapot 1959 augusztusában adták postára – ennyit lehet a letépett bélyeg helyén maradt pecsétből kiolvasni -, egyértelmű, hogy a lap ezt megelőzően készült. Annak kis esélyét látom, hogy 1959-ben még forgalomban lett volna – ráadásul az ezen a téren egyeduralkodó Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatnál – olyan lap, ami a második világháború előtt készült. Amennyiben ezt elfogadjuk, akkor kizárhatjuk, hogy a felhasznált fotó 1926 és 1945 között készült. Márpedig, ha a háború befejeződése után adták ki ezt a képeslapot, akkor nagyon érdekes, hogy az ábrázolt helyet miért nem az akkori nevén határozza meg a felirat.

A kép születésének időbeli behatárolását két objektum segíthetné, ám mivel nem túl jó minőségű fotóról és nyomatról van szó, kissé bizonytalan vagyok, hogy ezekre lehet-e támaszkodni. Amennyiben ugyanis a kép jobb szélén az egykori Damjanich uszoda kertjének a végét lehetne azonosítani, akkor azt mondhatnánk, hogy egyértelműen 1948 utáni a fotó. Úgy látom, mintha lenne ott egy érdekes, földszintes ház, ami akár tartozhatott is a Damihoz. Viszont a strand kerítésének semmi nyoma. Pedig egy a hatvanas évek elejéről származó térképvázlaton úgy látom, hogy az uszoda kertje – a későbbi végleges mérete előtt – a megyeháza mellett futó Lengyel légió utca meghosszabbításában, a Békás-szökőkút mögötti sétányig ért.

A másik, ami segíthetne, a Megyeháza mögött egykor álló Szovjet katonai emlékmű azonosítása lenne. Nekem úgy tűnik, mintha a megyeháza kapujával egyvonalban még ott állna a fák alatt. Ha ezt jól látom, akkor a fotó 1956 nyarán vagy előtte készült. Amennyiben tévedek, akkor a fotósnak 1957 nyarán vagy később kellett dolgoznia. Azt az emlékművet ugyanis 1956. október 24-én a szolnoki középiskolások lerombolták, és mivel ez egy egyértelműen nyári fotó vagy az azt megelőző vagy az azt követő nyáron készülhetett.

Ám ez sem befolyásolja az írás elején feltett kérdést. Miért nem a park 1945 után használt neve a szerepel a képeslapon? Valaki szégyellte, vagy nem tudta, hogy a képen látható parkot ekkor már – és egészen 1990-ig – Marx-parknak nevezték?

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Békés Szolnok háborúban

Az ehhez a képeslaphoz használt fotót szerintem Szigeti Henrik készítette a Szapáry utca végén egykor álló Kereskedelmi Bank második emeletén lévő műterméből 1912 és 1915 között. Aztán lett belőle fekete-fehér, majd színes anziksz, amiket az első világháborúban postáztak Szolnokról.

Állomástorzó

A Fortepan.hu-n közzétett, a szolnoki vasútállomást 1955-ben mutató fotóról nagy valószínűséggel meg lehet mondani, hogy miért készült. Miként azt is, hogy miért fogadta még szűk két évtizedig nagyjából hasonló látvány azt, aki Szolnokra vonattal érkezett, vagy a nagyállomás érintésével hagyta el a várost.

Bírói szerencsekívánság a Szapáryval

Százhat év távlatából azt gondolom, két egykori iskolatárs levelezéséből maradt ránk Róth Dezső elképesztően éles és gyönyörűen színezett szolnoki képeslapja, ami a Szapáry utca mai elejét, akkori végét, igazi fénykora előtti pillanatában mutatja. Hogy az út közepén álló férfi mit gondolt a fotósról, szintén csak találgatni lehet.

Alföldi a város közepén

Nem Alföld, hanem Alföldi áruház volt a neve annak az üzletnek, ami az egykori Nerfeld-palotában működött, még mielőtt az Centrum-sarokként rögzült volna a helyiekben, a mai Árkád helyén. Bő fél évszázad története a Szapáry, vagyis Ságvári úton. Szolnokon járunk 1964 körül.