2025.08.27. (szerda)

Ipari emlék

Ipari emlék

Dátum:

Az egykori Szolnoki Cukorgyárat ábrázoló, nagyjából száz éves képeslappal kapcsolatban szinte csak kérdéseim vannak. Ezek közül csak az egyik, hogy készülnek-e még valaha képes üdvözlőlapok - akár netes változatban - ipari üzemekről.

Az egykori Szolnoki Cukorgyárat ábrázoló, nagyjából száz éves képeslappal kapcsolatban szinte csak kérdéseim vannak. Ezek közül csak az egyik, hogy készülnek-e még valaha képes üdvözlőlapok – akár netes változatban – ipari üzemekről.

Valamikor a múlt század tízes éveinek közepe táján készülhetett ez a színezett képeslap, aminek a párját lassan két éve, nagyjából a Szolnoki Cukorgyár kéményének a felrobbantása idején közöltem ugyanebben a rovatban. Elsőre azt gondolnám, hogy a két kép egy időben készült, ám ha ez így is történt, az biztos: ez a lap került később a piacra. Szerintem azért, mert míg a gyár főbejáratát ábrázoló másik lapon Czukorgyár felirat szerepel, ezen már a mai írásmóddal egyező Cukorgyár olvasható.

A két lap készítőjétől és kiadójától szívesen megkérdezném, miért is született meg ez a két fotó, és miként lett belőlük nem kis példányszámban megjelent és értékesített képeslap. (A legfontosabb kérdések persze azok lennének, hogy hol vannak az eredeti fotók, és készültek-e más beállítások a gyárról e két ismert mellet.) Megtörténhetett már jó száz évvel ezelőtt, hogy a gyártulajdonosok reklámképeket rendeltek a város ismert fotósaitól? Mondjuk azért, hogy a távolabb élő részvényesek felé is igazolni tudják a gyár elkészültét. Avagy az egykori gyár saját igényei miatt születtek ezek a képek, de készítőik úgy gondolták, vannak olyan jók a fotók, hogy érdemes lenne piacra dobni őket.

Legszívesebben persze azt feltételezem, hogy ezek a fotók és belőlük a képeslapok azért születtek, mert akkoriban mindenki büszke volt egy új gyár megnyitására, és egy város rangját legalább annyira emelték ezek az építmények, mint mondjuk a főtér, a városháza vagy a templomok. Ezt az általam vágyott magyarázatot persze más, szolnoki üzemeket ábrázoló képeslapokkal – jelenleg – nem tudom alátámasztani, holott a papírgyár vagy a járműjavító, netán a híres malmok is kerülhettek volna ilyen alapon képeslapra.

Ugyancsak jó lenne megtudni, hogy az egykori cukorgyárnak melyik részét is ábrázolja ez a kép. Az biztos, hogy olyan üzemcsarnokot látunk, ami bentebb helyezkedett el a főúttól. És vajon, az itt látható kémény ugyanaz, amelyiket két éve a levegőbe repítettek? Egykori cukorgyári dolgozók vagy a nálam régebben Szolnokon élők, a város múltját kutatók talán tudnak erre válaszolni.

És milyen jó lenne még azt is tudni, hogy az üzem előtt kire vár a fiakker? Vagy lehet, hogy nem is bérkocsiról, hanem korabeli szolgálati járműről van szó? Esetleg éppen amiatt áll ott, hogy az üzem valamikori igazgatóját kényelmesen bevigye a pár kilométerre fekvő belvárosba? Azt hiszem, ezt már soha nem fogjuk megtudni.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Hajós város

Szolnok gazdasága a 20. század elején a gabonán, a fán, ezek feldolgozásán és szállításán alapult. Polgárai tehetős emberek voltak, hiszen néhány év alatt két nagy templomot is építettek. Szigeti Henrik több képeslapon is megjelent fotója, akár Szolnok korabeli gazdaságföldrajzát is bemutathatja.

Iskola a háború határán

A Belvárosi iskolát ábrázoló képeslapot Róth Dezső papíráruháza hozta forgalomba 1942 kora nyarán, és minden bizonnyal egy a frontra indulást nálunk váró hódmezővásárhelyi illetőségű fiatalember küldte egy számára kedves hölgynek Szolnokról.

Szolnoki csendőrlaktanya?

A fényes fotópapír, illetve a nagyítás és a sokszorosítás minősége is egyedivé teszi ezt az 1932-ben postára adott szolnoki képeslapot. Aminek csak egyik különlegessége, hogy német nyelven küldték egy soproni címre. A jobb szélén látható ház, a Tisza szálló fekete tornya és a folyón átevező hajós több figyelmet érdemel.

Igaz ügy megvédője

Azt nem tudhatjuk, hogy Gyula mennyit látott Szolnokból 1914 nyarán, és valaha találkozott-e még Kulcsár Vilma úrleánnyal. Száz év távlatából csak azt mondhatjuk, hogy annak az igaz ügynek a megvédelmezése, amiért Szolnok érintésével indult, nem sikerült.