2025.10.13. (hétfő)

Irigyelhető élmény

Irigyelhető élmény

Dátum:

Égig érő élmény szlogennel hirdeti magát a debreceni Nagyerdei víztorony, amit idén májusban nyitottak meg a látogatók előtt. A szolnoki Eötvös téri víztoronynál két évvel fiatalabb épületben rendezvényterem, kávézó, információs pont, mászófal és természetesen kilátó is található.

A debreceni Nagyerdőben lévő víztornyot 1912-ben tervezte és építette Fried és Adorján építőmesterek, azaz két évvel azután, hogy Ast Ede és Társai tervezők víztornyát felépítették a szolnoki Eötvös téren. A debreceni torony 42 méter magas, a szolnoki 36. A cívisváros víztornyának tartályában 1000 köbméter víz fér el, a miénkében 600. A hajdúsági megyeszékhely tornya ma is kiszolgálja a környék egyetemi épületeit, a szolnoki viszont lassan ötven éve üresen áll. A debreceniek víztornya – a hasonló szegedihez és siófokihoz – megmenekült, a város turisztikai attrakciója lett, ezzel szemben a szolnoki lassan, de biztosan pusztul, és inkább a szégyenünk, mintsem az ékességünk.

A debreceni víztorony a Nagyerdei stadion és a debreceni strandfürdő között, azaz az ottani liget közepén található. Az alföldi parkerdőből impozánsan emelkedik ki, és nemcsak az őszi lombok között mutat jól, de éjszaka megvilágítva is. A torony alsó szintje köré egy legalább száz-százötven fős rendezvénytermet – egyben kiállítóteret -, mosdókat, információs irodát, illetve egy akár kisebb koncertek befogadására is alkalmas udvart emeltek. Mindezt úgy, hogy az első szinten kialakított kávézó ezzel egy méretes teraszt és zárt udvart kapott. Pedig a kávézó tetején is van egy kiülős rész, ahonnan nemcsak a kilátóba induló lépcsősort érjük el, de a környék legmagasabb mászófalát is. A fal és a torony bővítése is egyébként azt mutatja, hogy akik mindezt kitalálták és tervezték, valóban alkotni és nem lenyúlni akartak.

A torony igazi attrakciója természetesen a 34 méter magasan lévő kilátó, ami máshol talán kevés lenne, ám egy alföldi városban éppen elegendő. Már maga a tartóoszlopok közé szerelt fémlépcső szerkezeten felmenni is igazi élmény, amire csak rátesz egy lapáttal a nyitott körfolyosóról elénk táruló panoráma. Sajnos, nem a legszebb időben voltunk fent, így csak Debrecent láthattuk felülről, de nincs kétségem afelől, hogy tiszta időben nemcsak a Hortobágy, de Erdély és a Partium egy része is látható onnan.

Az „Égig érő élmény” szlogennel hirdetett Nagyerdei víztornyot idén májusban nyitották meg, és a Debreceni Egyetem üzemelteti. Mindössze két személlyel: azaz a debreceni emléktárgyakat is árusító pénztárossal és a kávézót egyedül működtető pultossal. A felújítást természetesen nem saját zsebből finanszírozta a város vagy az egyetem, hanem az Európai Unió és a kormány támogatásából. Amihez két dolog kellett: életképes ötlet és kellő lobbierő.

Az elmúlt években a debreceni régi víztorony a harmadik, amelyik részben uniós forrásból nemcsak megmenekült, de új funkciót is kapott, és lesz hamarosan a város egyik kihagyhatatlan turisztikai célpontja. Amit a Debrecenbe látogató szolnokiak is fel fognak keresni. És ők sem fogják tudni önfeledten élvezni a Nagyerdei víztornyot, mert belesajdul a szívük, hogy miközben az megmenekült, az Eötvös téri szép lassan elpusztul. Talán sokan nem értik majd a debreceni víztoronyban, hogy miért nem menthető meg a mi 105 éves víztornyunk.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Földrengéstől szellemhotelig

Mi a közös Zágrábban és Szolnokban? A nyolc hónappal korábbi földrengés nyomai még láthatóak? Hogy nézett ki a jugoszláv úttörők egyenruhája és mi volt a "madarska kocka"? Elhagyott és pusztuló szocialista épületek az Adria partján. Nyári, horvát emlékek.

Világgá mentünk

Türkmenisztán fővárosában található a világ legszebb repülőtere. Soha sem néztem volna meg, ha nem akad kezembe Földvári András "Elmentem világgá!" című könyve. Az elsőkötetes szerző nem ír jól, sokszor elfogult, viszont a googlemaps segítségével élvezetessé tehető az olvasása.

Díjak a szolnoki filmfesztiválon

Rófusz Ferenc és Szemadám György kapta a XVII. Szolnoki Nemzetközi Képzőművészeti Filmfesztivál idei életműdíját. A zsűri négy kategóriában díjazta a legjobb filmeket, hat alkotót pedig elismerő oklevélben részesített. A Magyar Művészeti Akadémia különdíjat ajánlott fel.

Busz, Kubala, graffiti

Tudom, hogy máshol sincs kolbászból a kerítés, meg azt is, nem szégyen másoktól tanulni. Barcelonában kissé túlnyomják a graffitizést, ugyanakkor irigylésre méltóan kitalált a tömegközlekedésük. A kötelező turistamágnesek mellé pedig egy magyar vonatkozású szobra is beférhet.