Szerintem nagyon sok külföldivel, és magyar filmekre ritkán beülő hazánkfiával is el lehetne hitetni, hogy a szeptember 12-én mozikba kerülő Curtiz című alkotás egy amerikai film. Nemcsak azért, mert az Amerikában játszódó történet, amerikai olvasztótégelyből felbukkanó szereplői, amerikai akcentussal beszélnek angolul, amikor meg valaki magyarul szólal meg, azonnal megjelenik az angol felirat. Hanem a képi világ, az ezzel szorosan összefüggő kameramozgások és fények miatt, no meg a lendületes történetmesélés és sztoriszálak szövögetése okán is. Az elmúlt évtizedek jó néhány köldöknéző vagy pénzjegynyomdának használt magyar mozija után rá kell csodálkoznunk, hogy hazai filmesek is tudnak ilyet. Aminek okait keresve kellemes meglepetés is érhet bennünket. Topolánszky Tamás Yvan filmrendező, forgatókönyvíró és producer csapata ugyanis egy új generáció, egy erős harmincas, első nagyjátékfilmes korosztályt képviselnek. Akik nemcsak Kertész Mihályhoz lettek méltóak, de a magyar film szerelmesei számára is reményt jelentenek.
Ha egy dolgot kellene mondanom, miért is tetszett annyira a Curtiz – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot című film, akkor a nem a végtelenben, hanem a film végén találkozó párhuzamos történeteket emelném ki. Mert ez a film szól egyszer a Casablanca megszületéséről, egy keményfejű, olykor kibírhatatlan, de mégis zseni művészről. Másrészt Kertész és a lánya rendezetlen, szikrázó kapcsolatáról. Harmadrészt pedig a háborúról, annak jórészt amerikai szemszögéről, az ott élők európai eseményekhez fűződő viszonyáról. Topolánszky Tamás Yvan, Bak Zsuzsanna és Ward Perry forgatókönyve úgy szövi ezeket a szálakat, hogy mind megőrzi önállóságát, miközben a film vége, a katarzis felé tartva egy közös célt építgetnek. Kitalálva, pontosan elmesélve, jó dialógusokat használva, élvezetesen.
Amennyiben egy fontos erényét is említenem kellene e filmklasszikusnak a forgatása idején játszódó mozi kapcsán, akkor azt mondanám: csak annyira szól a Casablancáról, amennyire a saját sztori megköveteli. Az alkotók egyáltalán nem akarnak az Oscar-díjas, az elvitathatatlanul az egyetemes filmtörténet részét képező, számtalan későbbi alkotásban visszaköszönő, legendás idézeteket szülő mozi dicsőségében lubickolni, annak részesei lenni. Egyáltalán nem jönnek szemben a világhírű szereplők, nincsenek eredeti filmfelvételek, vagy kínosan újrajátszott jelenetek. Viszont van egy önálló életet élő, nagy ívű „werkfilm”, aminek nézése közben végig tudjuk, minek a kulisszái mögött forgott.
További felsorolás esetén említenem kellene a film képi világát, ami Dévényi Zoltán munkája, és olyan kameramozgások és képkivágások vannak benne, hogy leesik a néző a székről. De külön cikkeket kellene szentelni az ugyancsak fiatal Subicz Gábor filmzenéjének, ami legalább annyit tesz hozzá a hangulathoz, mint a kép vagy a színészek. És ez utóbbiakról is hosszan kellene írni, mert a legapróbb karakterek is zseniálisak, legyenek akár ebben a történetben kellékesek, forgatókönyvírók vagy éppen karót nyelt amerikai hivatalnokok.
Lengyel Ferenc és Dobos Evelin, azaz Kertész Mihály és lánya, Kitty megformálói külön is kiemelendőek. Sok külföldivel és magyar alkotásokat ritkán néző hazánkfiával el lehetne hitetni, hogy ők is amerikai színészek, de nem a B és Zs kategóriás filmekből. Lengyel, aki eddig számomra mindig Retek volt a Portugálból, mostantól valószínűleg Curtiz lesz, annyira belebújt ebbe a karakterbe. Egyetlen pillanat nem volt, amikor ne lett volna hiteles és Curtiz minden hibája ellenére szerethető. Dobos Evelin pedig nemcsak gyönyörű ebben a filmben, de kellően titokzatos, ugyanakkor erős és szerep szerinti apjához sok tekintetben hasonló keménységű. Simán tudok úgy gondolni erre a filmre, mint kettőjük drámájára, egy a maga nemében gyönyörű apa-lánya kapcsolat kibontására.
Ja, és még egy fontos dolog! A film alapötlete, miszerint készüljön mozi a leghíresebb hollywoodi magyarról, annyira triviális, hogy nem is értjük, eddig miért nem jutott eszébe senkinek. Sem itthon, sem Amerikában. De hát a zseniális dolgok a legtöbb esetben apró, kézenfekvő ötletekből születnek.
(A film szeptember 12-től látható a Tisza moziban is.)
