2025.11.30. (vasárnap)

Jó döntés volt?

Jó döntés volt?

Dátum:

Nemcsak a felirat, de a jellegzetes híd és a Damjanich-emlékmű is elárulja, hogy hol készült ez a fotó. Valamikor a hatvanas években, amikor a torkolat környéke még a Tabánra, és nem egy lakótelepre hasonlított.

Nemcsak a felirat, de a jellegzetes híd és a Damjanich-emlékmű is elárulja, hogy hol készült ez a fotó. Valamikor a hatvanas években, amikor a torkolat környéke még a Tabánra, és nem egy lakótelepre hasonlított.

A szocialista városépítészetnek van Szolnokon néhány elképesztő „csodája”. A legborzasztóbb a színház mellé épített tízemeletes szörnyeteg, amelyről már többször megemlékeztem. Egy olvasói reagálásból tudható, hogy azt 1966-67 körül biggyesztették a helyére. Kellően elrontva ezzel a három templom Tisza felől ismert látványát. Az pedig egy eddig nem igazolt legenda, hogy a lakóház építésénél a katonai lobbi volt az erősebb a városinál.

A szocializmus éveinek másik nagy – ám félbe maradt – alkotása az Aba-Novák Kulturális Központ és környéke. A hajdani Baross utcai házak, illetve az egykori zsidó negyed helyén először a pártház – „fehérház” – készült el, majd sorban a Centrum, a vízügyi székház, az ANKK, a Palikán Szálló, a Skála, és itt megszakadt a sor. Egy korábban, az Albumban már közölt fotón jól látható, hogy milyennek álmodták a tervezők ezt a területet. Míg el nem fogyott a pénz, és nem maradt félbe az új városközpont kialakítása. (Lásd a Jászkürt utca megmaradt bérházát.)

A mellékelt képeslapot nézegetve jutott eszembe, hogy azért a Tisza és a Zagyva torkolatának átalakítása is nagy tervezői fantáziára és szépérzékre vall. Ezen a képen még látható az a parasztház, ami a mai „olajos házak” helyén egykor állt. Mivel a Zagyva-híd már jelenlegi formájában látható a képen, feltételezhető, hogy a Tisza-híddal egybekötött felújítása, tehát 1961 után készült a felvétel. Hogy mikor, nem tudom, de valaki biztos elárulja majd, hogy mikor is kerültek a torkolathoz az „olajos házak”. (Amelyben, ha jól tudom, Szolnok jelentős iparvállalatának, a Kőolajkutatónak a dolgozói kaphattak lakást.)

A két ház, a megerősített mellvéd ma már hozzátartozik a városképhez, sokan talán meg sem ismernénk a torkolatot ezek nélkül. De azért ezt a régi képet nézegetve felmerül a kérdés, hogy annak idején, jó döntést hoztak, akik megtervezték és engedélyezték ennek a két toronynak a felhúzását itt?

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A Szapáry fejlődése

Szolnok korzóján, a Szapáry úton valamikor 1912 és 1917 között kivágták az összes fát, amiket aztán több tucat csemetével pótoltak. Szerintem a közművek építése lehetett ennek az oka, hiszen e képeslappá lett fotón úgy tűnik, gyönyörű úttest épült a korzó két járdája és leendő fasora közé.

Apró titok kicsi képen

Szigeti Henrik, Szolnok képes krónikása rendszeresen készített a városról felvételeket a belvárosi templom tornyából. Képeslapok bizonyítják, hogy már 1895 előtt is járt fent, és 1907 után is. Ugyanazokat a beállításokat lőtte. Az erre a képeslapra került fotót például 1896 és 1898 között készítette.

Nem Alpok! Szolnok

Az Alpokra, esetleg az otthonára emlékeztette ez a kép azt a katonát, aki az első világháború második évében Szolnokról a Monarchia nyugati végébe küldte ezt a lapot. Ha nem lenne a kép fölött felirat, bennünket is megtévesztene, hogy több mint száz éve hol is állt ez az alpesi stílusú ház.

Igaz ügy megvédője

Azt nem tudhatjuk, hogy Gyula mennyit látott Szolnokból 1914 nyarán, és valaha találkozott-e még Kulcsár Vilma úrleánnyal. Száz év távlatából csak azt mondhatjuk, hogy annak az igaz ügynek a megvédelmezése, amiért Szolnok érintésével indult, nem sikerült.