2025.10.14. (kedd)

Jó döntés volt?

Jó döntés volt?

Dátum:

Nemcsak a felirat, de a jellegzetes híd és a Damjanich-emlékmű is elárulja, hogy hol készült ez a fotó. Valamikor a hatvanas években, amikor a torkolat környéke még a Tabánra, és nem egy lakótelepre hasonlított.

Nemcsak a felirat, de a jellegzetes híd és a Damjanich-emlékmű is elárulja, hogy hol készült ez a fotó. Valamikor a hatvanas években, amikor a torkolat környéke még a Tabánra, és nem egy lakótelepre hasonlított.

A szocialista városépítészetnek van Szolnokon néhány elképesztő „csodája”. A legborzasztóbb a színház mellé épített tízemeletes szörnyeteg, amelyről már többször megemlékeztem. Egy olvasói reagálásból tudható, hogy azt 1966-67 körül biggyesztették a helyére. Kellően elrontva ezzel a három templom Tisza felől ismert látványát. Az pedig egy eddig nem igazolt legenda, hogy a lakóház építésénél a katonai lobbi volt az erősebb a városinál.

A szocializmus éveinek másik nagy – ám félbe maradt – alkotása az Aba-Novák Kulturális Központ és környéke. A hajdani Baross utcai házak, illetve az egykori zsidó negyed helyén először a pártház – „fehérház” – készült el, majd sorban a Centrum, a vízügyi székház, az ANKK, a Palikán Szálló, a Skála, és itt megszakadt a sor. Egy korábban, az Albumban már közölt fotón jól látható, hogy milyennek álmodták a tervezők ezt a területet. Míg el nem fogyott a pénz, és nem maradt félbe az új városközpont kialakítása. (Lásd a Jászkürt utca megmaradt bérházát.)

A mellékelt képeslapot nézegetve jutott eszembe, hogy azért a Tisza és a Zagyva torkolatának átalakítása is nagy tervezői fantáziára és szépérzékre vall. Ezen a képen még látható az a parasztház, ami a mai „olajos házak” helyén egykor állt. Mivel a Zagyva-híd már jelenlegi formájában látható a képen, feltételezhető, hogy a Tisza-híddal egybekötött felújítása, tehát 1961 után készült a felvétel. Hogy mikor, nem tudom, de valaki biztos elárulja majd, hogy mikor is kerültek a torkolathoz az „olajos házak”. (Amelyben, ha jól tudom, Szolnok jelentős iparvállalatának, a Kőolajkutatónak a dolgozói kaphattak lakást.)

A két ház, a megerősített mellvéd ma már hozzátartozik a városképhez, sokan talán meg sem ismernénk a torkolatot ezek nélkül. De azért ezt a régi képet nézegetve felmerül a kérdés, hogy annak idején, jó döntést hoztak, akik megtervezték és engedélyezték ennek a két toronynak a felhúzását itt?

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Kép és képeslap

Lovaskocsi baktat a jeges úton. A fotósnak szembe sütött a Nap, embernyi árnyékokat vetnek a megörökítettek. Szinte érezni a pillanat csontig hatoló hidegét. Brassai (Halász) Gyula, André Kertész vagy Robert Capa képéből lett ez a képeslap? Akár. De az eredeti fotó miatt tudható: ez szolnoki kép.

A szolnoki pálmafa

Mediterrán hangulatú fénykép készült valamikor a húszas évek végén a szolnoki Horthy Szabolcs tér sarkáról. Ahol ma Zounuk ispán evez, korábban Lenin tekintett a jövőben, előtte meg a szivarnak csúfolt obeliszk meredt az égnek, akkor épp egy apró pálmafa állt. A gróf Apponyi út torkolatával szemben.

1-es parkoló egykor

A Baross utcán konflis cammog. Valamikor a XX. század elején. Utasa hátranéz. Vajon mit örökít meg a járda szélén álló fényképész? Egy alföldi település majd eltűnő belvárosát.

Elbontott nézőpont

Az Út és Vasúttervező Vállalat (UVATERV) megrendelésére dolgozó fotósnak e kép elkészítése érdekében be kellett kéredzkednie az 1969-ben kiégett Centrum, korábbi nevén Alföld áruháznak is otthont adó Nerfeld-palota második emeleti, sarki lakásába. Így azt is mondhatjuk, hogy néhány év múlva nemcsak ez a látvány tűnt el, de a fotózás helye is.