2025.08.27. (szerda)

Kanizsa Tivadar-szobor

Kanizsa Tivadar-szobor

Dátum:

A szolnoki kötődésű, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázóról tanuszodát és tantermet is elneveztek már a városban. Közös emléktáblán látható portréja a megyei múzeum épületében, önálló szobra pedig a Vas utcában áll.

A szolnoki kötődésű, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázóról tanuszodát és tantermet is elneveztek már a városban. Közös emléktáblán látható portréja a megyei múzeum épületében, önálló szobra pedig a Vas utcában áll.

Ha emlékeim nem csalnak, akkor a Kodály Zoltán Általános Iskola mögötti tanuszoda csak jóval a megnyitása után vette fel Kanizsa Tivadar nevét, és az őt mintázó szobor is csak 1994-ben került mai helyére. A Pogány Gábor Benő által készített mellszobor bizonyos szögből nézve akár egy kompozíciónak is tekinthető, az uszoda falára később került felirattal és emléktáblával.

Kanizsa Tivadar Debrecenben született (1933), de Szolnokon lett nemzetközi szinten is számon tartott vízilabdázó. Két évvel az Melbourne-i olimpia előtt lett a Szolnoki Dózsa vízilabdázója, és nemcsak 1956-ben, de 1964-ben is szolnoki játékosként lett olimpiai bajnok, 1960-ban pedig bronzérmes. A tokiói olimpia után befejezte aktív pályafutását, de több mint egy évtizeden keresztül edzőként dolgozott Szolnokon, ahol nemcsak sokakkal szerettette meg a vizet és a vízilabdát, de a következő sportológeneráció nevelésében is nagy szerepet játszott. És minden bizonnyal – csapattársához, Hasznos Istvánhoz hasonlóan – játszott volna nagyobbat is még vagy két-három évtizedig, ha 1975-ben nem szenved halálos közlekedési balesetet.

A szolnoki születésű Pogány Gábor Benő 1994-ben készítette el a sportoló mellszobrát, amit a Vas utcában található városi tanuszoda előtt, a bejárattól kicsit távolabb állítottak fel. A mögötte ma látható emléktáblát 2008-ban, Kanizsa Tivadar születésének 75. évfordulóján helyezték el az uszoda falán. Ugyanebben az évben, a megyei múzeum panteonjában Szabó Imrefia Béla domborműve is a helyére került, amin Kanizsa Tivadar mellett Boros Ottó és Hasznos István is látható.

Pogány Gábor Benőnek – a Szolnoki Művésztelep egyik meghatározó alakjának, a városi szobrok megmentését szervező szobrászművésznek – több köztéri alkotása is látható a városban. A legismertebb talán a színház sarkán álló Szigligeti Ede szobor, a vele szemben található Zounuk ispán szobor vagy a múzeum bejáratánál lévő, embernagyságú Dr. Balogh Béla szobor.

 

Kiegészítés

A cikk megjelenése után Pogány Gábor Benő a következőket közölte:

Engedje meg, hogy a Kanizsa Tivadar cikkre reagáljak!

Emlékeim szerint a tanuszoda lefedése és a szoborállítás egyidős. Megboldogult Dr. Csabai Csaba megyei sportorvostól kaptam a megbízást, a szobor költségeit pedig Kaposvári Kázmér állta.

A tanuszoda jelenlegi bejárata a tervekkel ellentétesen, az átadást követően került megnyitásra, ma sem tudom miért. Az építészeti tervek az uszodába való bejutást az épület másik oldalára szánták, ezért néz a szobor abba az irányba,és ezért vannak emléktáblák az épület másik oldalán.

A közelmúltban tettem javaslatot a szobor áthelyezésére a jelenlegi bejárathoz.

Üdvözlettel: Pogány Gábor Benő

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Sokszorozott lányunk

Szolnok mellett Szentendrén és Nagyatádon még áll egy ugyanilyen szobor, csurgói és ózdi "testvéreinek" viszont bizonytalan a sorsa. Miként a pontos címét, úgy születése és felállítása évét sem lehet megállapítani Kucs Béla nőalakjának. Ami mindenütt szökőkút mellett térdelt.

Építőipari emlék

Simon Ferenc 1970-ben alkotta meg azt a lemezdomborítást, ami aztán a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) frissen elkészült székházának homlokzatára került. A cég emblémájává is lett köztéri alkotás 1994-ben még a helyén volt. Ki tudja, mi lett a sorsa a 6 méteres alkotásnak?

Elvonult óvodások

Valamikor 2001 tavaszán sérült meg a Verseghy park sarkán három évtizedig álló Vonulók című szobor. Bár az alkotó, Laborcz Ferenc lánya kijavította a műalkotást, de az azóta sem került vissza Szolnokra. A Vonulókat négy évtizeddel később is látnoki munkának nevezte egy művészettörténész.

Újrahasznosított emlékmű

A szolnoki fűtőház területén álló Magyar Millennium feliratú emlékmű nemcsak a város legnehezebben megtalálható "köztéri" alkotása címért indulhatna versenybe, hanem az újrahasznosított "műalkotás" kategóriában is. Szerintem nem olyan nagy baj, hogy hatalmas bukszusok takarják.