A mai Baross út és Boldog Sándor István körút sarkán álló hatemeletes irodaház közel negyedszázadon keresztül az állampárt és csatolt intézményeinek – például munkásőrség – a helyi székháza volt. A Centrum felé egy tanácsteremmel, amink az egyik falát hatalmas falikép díszítette.
Keresek egy képet? Pontosabban egy faliképet, ami a fennmaradt fotók alapján 12 önálló képből állhatott, együttes mérete pedig akár 75 négyzetméter is lehetett. Már, ha az egyes darabjait jól tippelem 2×2,5 méteresnek. Az biztos, hogy 1970-ben már a helyén volt – ekkori újságcikkben már látható -, miként abba sem kételkedhetünk, hogy 1990-ban is ott volt még a pártház, vagy „fehérház” konferenciatermének – szerintem – a mai Agóra felé néző, nyugati falán. Mivel eredeti fotót még nem, csupán a megyei napilapban közölt, így a nyomdatechnika miatt nem túl jó minőségű képet láttam róla, csak tippelni tudok az alkotás tartalmára. Szerintem a szocializmus építésének „szép” pillanatait vagy a szocialista embertípust ábrázolhatta különböző ténykedések közben. Szerintem intarzia technikával készülhetett. De sajnos sem az alkotóját, sem a címét nem ismerem, miként csak az alkotást mutató fotót se láttam még. De hátha valaki tud róla.
Azt tudjuk, hogy a városi és a megyei pártbizottság 1965. április 4-én költözött a mai könyvtár illetve a Mária és a Baross utca sarkán álló tornyos épületből az akkori áron 18,5 millió forintból épített új székházba. A székház akkor még a Kossuth utca 31. szám alatt állt, és tulajdonképpen azt a telket, illetve a Csarnok utca 9. szám alatti ingatlant szanálták miatta. Átadásakor a Csarnok utca 7. illetve a Boross utca 1-es számú telkek – ezeknek a helyén közlekednek ma az autók – már üres volt, így a város első hatemeletes, a Kádár-korban emelt, modern vas-beton szerkezetű irodaháza impozáns látványt nyújtott Szolnok legforgalmasabb kereszteződésénél. A „fehérház” melletti szecessziós Kereskedelmi Banki épületet, illetve Hubay utca 10. és 12. valamint a Csarnok utca 9. alatt álló épületeket a pártház építése közben, illetve közvetlenül utána bontották el.
Az épületről azt is tudjuk, hogy Sallai Mihály, az Állami Építőipari Tervező Vállalat mérnöke álmodta meg. Belsejét pedig az a Fekete György tervezte, aki az Antall-kormány idején államtitkár, majd a kétezres évektől a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és felemelője volt. Ma már nem látszik, de az épület nemcsak az alápincézett, földszintjén étteremmel ellátott, hat irodaszintes központi tömbből állt, de a mai Agóra felé egy garázs, a Centrum felé pedig egy konferenciaterem is csatlakozott hozzá. A pártgarázs jelentős részét az Agóra építése miatt elbontották, maradékában pedig kínai bolt kapott helyett, miként a keresett képnek eredetileg otthont adó konferenciateremben is.
A megyei napilapban megjelenő, a pártbizottság konferenciatermében rendezett tanácskozásokról megjelent fotókon, a beszélők vagy az elnökség háta mögött bukkan fel a maga nemében nem éppen kicsi alkotás. Amit olykor, az aktuális rendezvényhez kapcsolódóan kiegészítettek: a „felszabadulás” 25. évfordulóján például az évszámmal és mirtuszággal, a munkásőrség rendezvényén meg fegyveres arcokkal. Ugyanakkor a 12 önállónak tűnő kép egyikén sem látok sem vöröscsillagot, sem más, a rendszerre egyértelműen utaló jelképet. Azaz nem hinném, hogy a képet ezek miatt szerelték le vagy takarták el. Arra emlékszem, hogy a kilencvenes évek elején, amikor először valamilyen áruház nyílt a teremben, a kép még a helyén volt.
Szóval egy újabb kérdés. Mikor tűnt el ez a hatalmas kép a helyéről? Illetve ki és miért szedte le, és hová tette? Tévedés ne essék: nem visszasírom, vagy nem vissza szeretném tenni. Csupán, mint Szolnok múltjának, helytörténetének, képzőművészet-történetének a részét szeretném megismerni. E kép előtt születtek negyedszázadon át a várost és a megyét érintő legfontosabb döntések. Ha tetszik, ha nem, ez a kép a város múltjának a tanúja. Lehetne. Ha a létezésén kívül bármit tudnék róla. Tehát segítséget kérek. Ha tudnak a képről, vagy esetleg eredeti fotójuk van róla, kérem, osszák meg velem (is.)
