2025.08.27. (szerda)

Kép és képeslap

Kép és képeslap

Dátum:

Lovaskocsi baktat a jeges úton. A fotósnak szembe sütött a Nap, embernyi árnyékokat vetnek a megörökítettek. Szinte érezni a pillanat csontig hatoló hidegét. Brassai (Halász) Gyula, André Kertész vagy Robert Capa képéből lett ez a képeslap? Akár. De az eredeti fotó miatt tudható: ez szolnoki kép.

Lovaskocsi baktat a jeges úton. A fotósnak szembe sütött a Nap, embernyi árnyékokat vetnek a megörökítettek. Szinte érezni a pillanat csontig hatoló hidegét. Brassai (Halász) Gyula, André Kertész vagy Robert Capa képéből lett ez a képeslap? Akár. De az eredeti fotó miatt tudható: ez szolnoki kép.

Egy fel nem adott képeslap, ami a hátlapja és papírja alapján egyértelmű, hogy valamikor a második világháború előtt készült. Állóformátumú, előterében egy talán zsákokat szállító klasszikus lovaskocsi – egy lóval -, az út túloldalán egy kezében táskát tartó, talán elegáns, szoknyás nő. Ha a lovaskocsi haladási iránya felé nézünk, kanyarodik az út, korláttal védett járdán két alak halad, az egyik talán gyerek. A kép felső részében sövénnyel kerített park, havas táj. Tökéletes fotó esszé egyetlen képen. Szinte érezzük a téli hideget, amin az erőlködő, árnyékokat vető déli napsütés sem tud segíteni. Gyerekkorunk telei idéződnek egy lassan kilencvenéves téli képen, ami olyan tökéletes kompozíció, hogy akár a magyar fotográfia legnagyobbjai – Brassai, André Kertész vagy Robert Capa – is készíthették. Akár. De hol?

Ismerős az a kanyarodó járda, a rámpa melletti park. De ha nem lenne meg az eredeti fotó, amiből a képeslappá lett részletet kivágták, csak tippelhetnénk, hogy ez a felvétel bizony Szolnokon készült, nagy valószínűség szerint valamikor a harmincas években. Merthogy az eredet, 6×9-es kis fotó hátulján ott szerepel a pecsét: „Fotó: Klein Dezső, Szolnok”. Klein Dezső pedig 1931. május 3-án nyitotta meg üzletét a Baross utca 2. szám alatt, vagyis a sarki Kindlovics-bazárban, minden bizonnyal a mai optika helyén. Merthogy a budapesti Klein Dezső elsősorban szemüveggel, másodsorban fotó kellékekkel, harmadsorban pedig Marklin-játékokkal is kereskedett, és Szolnok mellet Debrecen főutcáján is volt üzlete. Mígnem a háború után államosították. Szóval ehhez a szolnoki képeslaphoz felhasznált fotón Klein Dezső pecsétje szerepel, amitől persze egyáltalán nem biztos – sőt -, hogy a képet ő készítette.

Az azonban bizonyos, hogy a felvételt a mai Varga Katalin Gimnázium Szabadság térre néző – szerintem -, második emeleti ablakából lőtte az ismeretlen fotós. És jóval többet mutatott, mint a képeslapra került kivágat. Az eredeti fotó bal oldalán ugyanis látszik a Szabadság téri Szolnoki csata emlékműhöz vezető utacska, egy további, a Zagyva irányába kanyarodó szekér, a torkolatban álló házak, a távolban pedig a ?szép Tisza-híd? belváros felőli pillére. Sőt, kicsit elmosódva, a hídról egy kerékpáros érkezik, hátán talán kosárral. Nem kizárt, az ő elmosódott képe indokolta, hogy nem az egész felvételből lett képeslap, csak nagyjából a jobb alsó negyedéből. Ami varázslatosan tökéletes téli kép lett. Agfa fotópapírra nagyítva.

Kincs. Nagyon kevés olyan szolnoki fotós képeslapot ismerünk, amelyeknél az eredeti fotó – nagyítva vagy negatívon – is kézbe vehető lenne. Ez is minden bizonnyal Klein Dezső, 1931 és 1947 között Szolnokon működött fényképész (is) üzletéből széthordva maradhatott fenn (véletlenül). Feltételezem, Kleinék kartotékrendszerében nemcsak az általuk kiadott képeslapok szerepeltek, de azok eredeti felvételei is. Hátha, szükség lesz még rájuk. Persze, mire Klein üzletét felszámolták, ez a szolnoki fotó már „értelmét” vesztette. Hol volt már akkor a „szép Tisza-híd”?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Érkezés Szolnokra a folyók felől

Nagyjából ilyen kép fogadhatta azt, aki az előző századfordulón, a Tisza-hídon keresztül - ami akkor a város egyik határát is jelentette - megérkezett Szolnokra. A mából nézve talán nem túl fényes a megörökített küllem, ám ne legyünk kishitűek: a korabeli belvárosunk képe és infrastruktúrája miatt egyáltalán nem kellett szégyenkezni a Monarchia többi városával összehasonlítva.

Tündérvásár Faragónál

A két világháború között Szolnokon, a mai Árkád helyén lévő épületben papíráruházat működtető Faragó Sándor remek üzletember lehetett. Nemcsak azért, mert sok mindennel foglalkozott a város főutcáján lévő boltjában. Reklámképeslapja igazi különlegesség számomra.

120 éves szolnoki képek

Szigeti Henrik fényképeiből a felvidéki Eperjesen működő Divald Károly "első magyar fényképnyomati műintézetében" készülhetett ez a négy, szolnoki fotóból álló képeslap. Az itt bemutatandó példányát 1900-ban adhatták postára, ugyanakkor az egyik kép biztosan korábban készült.

Harmincas évek

Ritkán kerül a kezembe olyan régi szolnoki felvétel, amelyen nemcsak épületek, de emberek is láthatók. Az ilyen képek általában nem a képeslapgyűjteményekben, hanem a családi képarchívumban bukkanhatnak fel.