Az utcasoroló rovat idei első írása a Szandaszőlős elején lévő, számomra egyébként személyes okok miatt is kedves és különleges Kocsoros utcáról szólt. Őszintén meglepett, hogy 2021 első hetének legolvasottabb cikke lett. Néhány, a szerkesztői hiúságot legyező hozzászólást is megosztok.
http://www.blogszolnok.hu/1xvolt_utcasorolo_114_a_kocsoros
K. Péter: Nagyon jó és alapos írás! Azt is lehetne mondani, hogy hiánypótló! Köszönöm! Még talán egy szempontot hozzátennék. A kocsorosi rész jó pár méterrel alacsonyabban helyezkedik el Szandaszőlőshöz képest, ennél fogva a múltban jóval kitettebb lehetett az áradásoknak és belvizeknek. Más a talaj, míg Szanda sok helyen homokos, addig a Kocsoros öntéstalaj. Ha jól emlékszem a gumiszerelő mellett a másik fontos intézmény a Kőbaltás kocsma volt (az utca elején a mai lomis helyén), de már az is régen eltűnt.
H-né Böbe: Nagyon szeretem az írásait. Én úgy emlékszem, hogy a Barack utca közepén volt egy tornyos ház, ahol valamikor a 80-as években felrobbant egy gázpalack, és annak a háznak a tulajdonosaié volt egész Kocsoros. (…)
I. Éva: Szeretem olvasni a blogSzolnokot, mindig tanulságos.
S. Judit: Ó a régi Csollák kocsma! De jó volt így hallani.
Az év második hetében a legtöbbek által olvasott blogSzolnok cikk „A mérleg két serpenyője” című, a lakásépítési kedvezmények és Szolnok régi épületeinek összefüggéseiről szóló írás volt. Ez sem maradt szó nélkül.
http://www.blogszolnok.hu/naplom_a_merleg_ket_serpenyoje
Sz. Tamás: Arról se feledkezzünk meg, hogy a családi ház helyére épült társasház esetében drasztikusan csökken a zöld felület. (A nagyobb alapterület illetve udvarra épített garázsok miatt.) Ez legalább két további problémát okoz. 1. Nagy mennyiségű csapadék esetén a korábbi művelt (nem beépített) udvar elnyelte a vizet, a társasház esetében pedig levezeti a csatornába, amit az nem bír gyorsan elvezetni, hiszen nem erre lett méretezve. Pozsonyi út kitűnő példa erre. (Nem véletlenül kerül víz alá egyre többször az aluljáró.) 2. A zöldfelület helyére kerülő beton magába szívja és magában tartja a (nyári) hőt, így a (nyári) hőmérséklet több fokkal is magasabb lehet a korábbinál az így beépített városrészeken.
S. Róbert: Már keletkeztek. (Mármint Szolnok épített örökségében a szocializmust idéző károk – a szerk.) Csak nyitott szemmel kell(ene) járni. Szolnok épített környezetét három dolog pusztította el: a két világháború, utána a cucializmus, valamint az elmúlt 30-40 év megaigénytelen belvárosi építkezései, a kertes házak helyére a most már lassan 60-100 %-os beépíthetőségű új házak. Persze, hogy sem a csatorna nem bírja, sem a közlekedés.
S. Ferenc: Miért van a városi főépítész!
Sz. Tamás: Miért van? https://magyartudat.com/pataki-ferenc-lett-az-ev-foepitesze/
D. Ferenc: Kedves Kolléga Úr! A cikkben leírtakkal teljes mértékben egyetértve, köszönjük. Hajdanán építésznek lenni álom és hivatás volt, jelenleg már inkább csak egy szakma a sok közül. Sajnos az is igaz, hogy az építésznek Tervezővé válásához keserves út vezet(ne), hiszen az egyetem nem tervezőket bocsájt ki, és szinte már alig vannak tervezőirodák. Olyan cég pedig, ahová pályakezdőket felvennének meg gyakorlatilag nincs. Mivel a tervező is bevételből él, így sajnos a Megrendelői igények (igénytelenségek) illetve a fővállalkozói haszonhajszolás már oly mértékben rányomják a tervek minőségére is ( minősíthetetlenségére) a bélyeget amely korábban elképzelhetetlen volt. Baráti Üdvözlettel
