2025.11.30. (vasárnap)

Kisherceg és a róka

Kisherceg és a róka

Dátum:

Nem hittem volna, hogy a város egyik legkedvesebb szoborkompozíciójának a múltjában is vannak idióta pillanatok, és bár alig négy évtizede állították fel, a leleplezés dátuma sem egyértelmű. Még szerencse, hogy mindez a Kisherceget és a rókát legtöbbször látó gyerekeket egyáltalán nem érdekli.

Nem hittem volna, hogy a város egyik legkedvesebb szoborkompozíciójának a múltjában is vannak idióta pillanatok, és bár alig négy évtizede állították fel, a leleplezés dátuma sem egyértelmű. Még szerencse, hogy mindez a Kisherceget és a rókát legtöbbször látó gyerekeket egyáltalán nem érdekli.

A Kisherceget és a rókát ábrázoló, bronzból és kőből készült szoborkompozíció legalább három évtizede áll az egykori Ságvári, ma Fiumei Úti Általános Iskola kertjében, a főbejárattól jobbra,. Igazi különlegessége, hogy az alakok életnagyságú méretei és a jól elhelyezett kő kiegészítők révén a „park” szerves része, a város talán első olyan szobra, amelyet nem távolból kell figyelni, hanem megérinthető, sőt megmászható.

„A szobrot a 70-es években készítettem, s abban az időben az iskola vezetése nem tartotta elfogadhatónak a „Kisherceg” elnevezést. Pedig a könyv akkor már megjelent, s az ihlette a szobrot is természetesen. Úgyhogy akkor inkább „Rókázó kisfiú” néven hívták… Örülök, hogy most már valódi nevén szerepel a szobor…” Így kommentálta a szobráról szóló bejegyzést az alkotó, Szöllőssy Enikő a Fiumei Úti Általános Iskola honlapján. Amin azért ne lépjünk túl ilyen könnyedén.

Antonie de Saint-Exupéry regénye 1943-ban jelent meg először. A világháborúban repülőjével eltűnt író regényét viszonylag gyorsan, már 1946-ban kiadták magyarul. Tehát a hazai megjelenése és a szolnoki szobor fölállítása között minimum három évtized telt el. A szobrász bejegyzéséből azonban úgy tűnik, a hetvenes években voltak olyan hivatalosságok Szolnokon, akiknek a Kishercegről nem a remek könyv, hanem talán a szocializmus idején üldözni rendelt főnemesség ugrott be. A menthetetlenre szolgáljon mentségül, hogy az illetékeseknek talán nem volt gyerekszobájuk, és a regény elolvasására sem juthatott soha idejük.

Szöllőssy Enikő (1939) egyébként a hatvanas évek második felétől elismert képzőművész, akinek nemcsak köztéri alkotásait, de kisplasztikáit és érmeit is számon tartják. A Magyar Iparművészeti Főiskolán Borsos Miklós tanítványa, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán pedig Pátzay Pál a mestere. Több mint négy évtizedes munkásságát eddig többek között Munkácsy- és Ferenczy Béni-díjjal illetve a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével ismerték el. A hetvenes évek elején szívesen alkotott gyerekeknek szóló szobrokat, így játszótéri plasztikái álnak Felsőpetényben és Balassagyarmaton is. A megyénkben azonban Szolnokon kívül egyedül Jászárokszálláson találkozhatunk alkotásával, az ottani templomban elhelyezett, ember nagyságú Szent Pál szoborral.

A szolnoki Kisherceg című alkotása 1973-ban vagy 1979-ben került a mai helyére. A művésznőről és a szoborról fellelhető anyagok az előbbit valószínűsítik, ám egy szemtanú, Ragó Lászlóné, az iskola egykori igazgatóhelyettese másként emlékezik. A Fiumei Úti Általános Iskola negyvenéves jubileumi emlékkönyvében arról beszél ugyanis, hogy a szobrot 1979. május 26-án, a Nemzetközi Gyermekév alkalmából állították fel. Igaz, hozzáteszi, hogy a szobor korábban az alkotó kertjében állt, így nem zárható ki, hogy elkészítése és felállítása között hat év telt el.

A szoborkompozíció egyébként azt a pillanatot örökíti meg, amikor a Kisherceg a rókával beszélget, aki elmondja neki: „Egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél… Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan…”

A szobor igazi különlegessége, hogy ez az ország egyetlen Kisherceg szobra, de az sem zárható ki, a világon is egyedülálló, hogy bronz szobor örökíti meg Antonie de Saint-Exupéry világhírű alakját.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Várkonyi mellszobra

"Anya, kit ábrázol az a szobor?" - hangzik el a kérdés a 24-es buszon, Szolnok egyik legforgalmasabb kereszteződésében. "És ő ki volt?" - folytatja az érdeklődő, miután annyit megtud, hogy valami Várkonyit. Pár sor a névadójáról és szobráról.

Történelmi tényekről

Ma már csak azt tekinthetjük történelmi ténynek, hogy a Megyeháza - anno Szolnok Megye Tanácsának Székháza - főlépcsőházában úgy negyedszázada még látható volt két emléktábla, amelyek 1919-re és 1956-ra emlékeztettek. Persze nem a mai ismereteink szerint.

Hirdesse az a tábla!

Az egykori MÁV Járműjavító Művelődési Ház falán hatvan éve hirdeti egy tábla, hogy a magyar vasút- és ipartörténet szempontjából is fontos üzem 1856 óta működik. Szövege szerint hirdet mást is, amivel minimum vitatkozni lehet, ám ez ne legyen ok a márványtábla leverésére vagy letakarására.

Húsz éve még állt

A Szentháromság téren, körülbelül a Mária utca torkolatával szemben, nagyjából a mai a Cserkészház bejárata előtt húsz évvel ezelőtt még biztosan állt Kamotsay István különleges alkotása. A talán 1974-ben felállított "rozsdaszobor" az elmúlt két évtizedben tűnt el nyomtalanul.