2025.08.27. (szerda)

Kisherceg és a róka

Kisherceg és a róka

Dátum:

Nem hittem volna, hogy a város egyik legkedvesebb szoborkompozíciójának a múltjában is vannak idióta pillanatok, és bár alig négy évtizede állították fel, a leleplezés dátuma sem egyértelmű. Még szerencse, hogy mindez a Kisherceget és a rókát legtöbbször látó gyerekeket egyáltalán nem érdekli.

Nem hittem volna, hogy a város egyik legkedvesebb szoborkompozíciójának a múltjában is vannak idióta pillanatok, és bár alig négy évtizede állították fel, a leleplezés dátuma sem egyértelmű. Még szerencse, hogy mindez a Kisherceget és a rókát legtöbbször látó gyerekeket egyáltalán nem érdekli.

A Kisherceget és a rókát ábrázoló, bronzból és kőből készült szoborkompozíció legalább három évtizede áll az egykori Ságvári, ma Fiumei Úti Általános Iskola kertjében, a főbejárattól jobbra,. Igazi különlegessége, hogy az alakok életnagyságú méretei és a jól elhelyezett kő kiegészítők révén a „park” szerves része, a város talán első olyan szobra, amelyet nem távolból kell figyelni, hanem megérinthető, sőt megmászható.

„A szobrot a 70-es években készítettem, s abban az időben az iskola vezetése nem tartotta elfogadhatónak a „Kisherceg” elnevezést. Pedig a könyv akkor már megjelent, s az ihlette a szobrot is természetesen. Úgyhogy akkor inkább „Rókázó kisfiú” néven hívták… Örülök, hogy most már valódi nevén szerepel a szobor…” Így kommentálta a szobráról szóló bejegyzést az alkotó, Szöllőssy Enikő a Fiumei Úti Általános Iskola honlapján. Amin azért ne lépjünk túl ilyen könnyedén.

Antonie de Saint-Exupéry regénye 1943-ban jelent meg először. A világháborúban repülőjével eltűnt író regényét viszonylag gyorsan, már 1946-ban kiadták magyarul. Tehát a hazai megjelenése és a szolnoki szobor fölállítása között minimum három évtized telt el. A szobrász bejegyzéséből azonban úgy tűnik, a hetvenes években voltak olyan hivatalosságok Szolnokon, akiknek a Kishercegről nem a remek könyv, hanem talán a szocializmus idején üldözni rendelt főnemesség ugrott be. A menthetetlenre szolgáljon mentségül, hogy az illetékeseknek talán nem volt gyerekszobájuk, és a regény elolvasására sem juthatott soha idejük.

Szöllőssy Enikő (1939) egyébként a hatvanas évek második felétől elismert képzőművész, akinek nemcsak köztéri alkotásait, de kisplasztikáit és érmeit is számon tartják. A Magyar Iparművészeti Főiskolán Borsos Miklós tanítványa, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán pedig Pátzay Pál a mestere. Több mint négy évtizedes munkásságát eddig többek között Munkácsy- és Ferenczy Béni-díjjal illetve a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével ismerték el. A hetvenes évek elején szívesen alkotott gyerekeknek szóló szobrokat, így játszótéri plasztikái álnak Felsőpetényben és Balassagyarmaton is. A megyénkben azonban Szolnokon kívül egyedül Jászárokszálláson találkozhatunk alkotásával, az ottani templomban elhelyezett, ember nagyságú Szent Pál szoborral.

A szolnoki Kisherceg című alkotása 1973-ban vagy 1979-ben került a mai helyére. A művésznőről és a szoborról fellelhető anyagok az előbbit valószínűsítik, ám egy szemtanú, Ragó Lászlóné, az iskola egykori igazgatóhelyettese másként emlékezik. A Fiumei Úti Általános Iskola negyvenéves jubileumi emlékkönyvében arról beszél ugyanis, hogy a szobrot 1979. május 26-án, a Nemzetközi Gyermekév alkalmából állították fel. Igaz, hozzáteszi, hogy a szobor korábban az alkotó kertjében állt, így nem zárható ki, hogy elkészítése és felállítása között hat év telt el.

A szoborkompozíció egyébként azt a pillanatot örökíti meg, amikor a Kisherceg a rókával beszélget, aki elmondja neki: „Egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél… Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan…”

A szobor igazi különlegessége, hogy ez az ország egyetlen Kisherceg szobra, de az sem zárható ki, a világon is egyedülálló, hogy bronz szobor örökíti meg Antonie de Saint-Exupéry világhírű alakját.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Vízügyes emlék a parkoló szélén

Ledöntés, áthelyezés, lopás vagy csak felújítás. Egy elvitathatatlan szakember szerényen megbújó portréjának is lehet kalandos a sorsa Szolnokon. A Boldog Sándor István körút és az Ady Endre út kereszteződésénél, a "vízügyi" parkoló szélén álló Sajó Elemér szobornak legalábbis az lett.

Szolnoki bivaly, avagy 424.320

"Szoborrá" lett ipari emlék, amire vigyáznunk kellene, hiszen tizennyolc, még nagyjából épségben lévő példányt tartanak belőle nyilván, és talán kilenc olyat, ami bármikor megtekinthető. A Szolnokon 1982 óta kiállított "bivaly" a sorozat és a magyar gőzmozdonygyártás egyik utolsó darabja.

Az áthelyezett Bartók

Az egyik legnagyobb magyar zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató szolnoki szobrával csak az találkozhat, akinek köze van a zenéhez. A talán a hetvenes évek elején már meglévő Bartók Béla mellszobor csak második felállításakor került mai helyére, a róla elnevezett zeneiskola udvarába.

A Gyermekévre emlékeztet

Az ENSZ által Nemzetközi Gyermekévvé nyilvánított 1979-re tényleg úgy emlékszem, mintha lépten-nyomon a gyerekeket ünnepelték volna, mert valahogy mindig kiderült, az az év az övék. És ennek máig vannak nyomai Szolnokon is.