2025.11.30. (vasárnap)

Kitalált történetek

Kitalált történetek

Dátum:

A belvárosi nagytemplom az elmúlt száz évben alig változott. Ahogy a Mészáros Lőrinc út végén található ?ülő Krisztus? sem. Viszont mindketten sok mindent láthattak ebben a száz évben, és ha beszélni tudnának, érdekes dogokat mesélhetnének.

A belvárosi nagytemplom az elmúlt száz évben alig változott. Ahogy a Mészáros Lőrinc út végén található „ülő Krisztus” sem. Viszont mindketten sok mindent láthattak ebben a száz évben, és ha beszélni tudnának, érdekes dogokat mesélhetnének.

Például azokról az egykori szolnokiakról, akik a Gerő Ignácz féle képeslapon, a nagytemplom tövében, vidáman néznek a kamerába. Nem sejtik még, hogy néhány hónap múlva kitör az első világháború, amibe először ugyan dalolva vonulnak a férfiak, de aztán könnyeket hagynak maguk után. A kép előterében mosolygó fiúk közül néhányan talán az olasz frontot is megjárják, vagy valahol a Kárpátokon túl, egy lövészárokban nem értik, mi dolguk a Tisza partjától oly távol. A hátrébb álló asszonyok fél évtized múlva hallhatják a Tisza túloldalán dörgő román ágyúkat, hogy aztán két és fél évtized múlva a történelem megismételje önmagát, és a képen mosolygó fiúk újra mundért öltsenek, vagy bevonuló fiaikat sirassák.

A belvárosi nagytemplomot és az ismeretlen szolnokiakat ábrázoló képeslapot 1915. március 21-én adták postára Szolnokon. Címzettje egy Bécsben élő család, akiknek Jozsef Werner ír valamelyik délszláv nép nyelvén anzikszot a Tisza partjáról. Hogy ki volt Jozsef és mit keresett Szolnokon? Lehetett egy itt állomásozó katona, akit a hatalmas Monarchia valamelyik szegletéből vetett ide a sorsa, vagy egy Bécsben letelepedett kereskedőcsalád utazó fia, aki Szolnokon akart valamit eladni. Ki tudja?

Sem a képeslap fotóján szereplők kilétét, sem a képeslap megírójának személyét nem jegyezték fel a történelemkönyvek. Ők csak meg- és átélték a történelmet minden viszontagságával, örömével és bánatával. Talán semmi más nem maradt belőlük, csak ez a fekete-fehér szolnoki képeslap.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Miniszterelnök templommal

Egy képeslap, aminek fotójáról tudjuk, hogy ki készítette. Ez pedig akár azt is egyértelműsíthetné, hogy az eredeti Szapáry-szobor mikor került a szolnoki Megyeháza mögötti parkba. Ezt az anzikszot akár egy Szolnokon tartózkodó német katona is küldhette szerelmének 1943 nyarán.

Kossuth tér a hatvanas évek elején

Az MTI fotósa a hatvanas éve elején készíthette ezt a fotót a Cukorgyári bérház - a Hatvanas épülete - emeleti ablakából. Akkor a Kossuth tér átépítését még csak tervezték, még pótkocsis Ikaruszok jártak Szolnokon, és úgy tűnt, a Vörös hadsereg is örökre itt marad.

Amitől bazár a bazár

A XX. század elején legalább két, önmagát bazárként megjelölő, korabeli ?üzletközpont? is volt Szolnokon. Az egyik a Szabadság téren, a ma már épületként sem létező Scheftsik-bazár, a másik pedig a Baross és a Szapáry sarkán, jelenleg is álló Kindlovits-féle. De mitől volt bazár egy bazár?

Szerencseház Szolnokon

Egy kora nyári, borús hétköznap reggelen, évekkel az első világháború előtt örökítette meg valaki Szolnok főterén állva a Magyar és a Gorove utcák sarkát. Érdekes, hogy ott, ahol ma is sokan kísértik a szerencséjüket, már az előző századfordulón is lehetett próbálkozni Fortuna kegyeinek keresésével.