2025.08.27. (szerda)

Kortárs irodalom élőben

Kortárs irodalom élőben

Dátum:

Nosztalgiák a kortárs költészetben címmel Szepes Erika irodalomtörténész előadásával kezdődik az Aba-Novák Kulturális Központban a "korTÁRSAK AZ IRODALOMBAN" előadássorozat október 27-én. A bérletes sorozatról Jenei Gyula ötletgazda-szervezőt kérdeztük.

– Honnan az ötlet, hogy irodalmi témájú előadássorozatot szervezzen?

– Író-olvasó találkozók rendszeresen vannak Szolnokon, sőt olykor a nagy neveket is le lehet csábítani a városba. Viszont olyan irodalmi előadások, amelyek a tudomány felől közelítenek az írókhoz és a műveikhez, korábban nem voltak. Régen megfogalmazódott bennem az igény ilyesmire, és az Aba-Novák Kulturális Központ is nyitottnak mutatkozott a tervre. Így indult két évvel ezelőtt az első sorozat. Akkor az Olvasás – Világértés címet, tavaly az Írók a történelemben – történelem az irodalomban címet választottuk, most pedig korTÁRSAK AZ IRODALOMBAN címen futnak a rendezvények.

– Kiknek szánják az előadásokat?

– A két év tapasztalatai alapján egyértelmű, hogy elsősorban a középiskolás diákokat, illetve az irodalmat oktató tanárokat vonzza a sorozat, de bárki jöhet, és jönnek is. Sokféle módon szedhetjük össze a tudást, az információkat. Könyvekből, a netről szinte mindent meg lehet tudni, viszont különös hangulata van annak is, ha beülhetünk egy előadásra, ahol kérdezni is lehet. Volt olyan rendezvényünk, amelyikre kilencvenen jöttek el, és olyan is, amin csak húszan voltunk. Igaz, ez utóbbi volt az eddigi leghosszabb, mert az előadó és a hallgatóság úgy egymásra talált, hogy több mint három órán keresztül beszélgetett.

– Hogyan dől el, kik lesznek egy-egy sorozat előadói, vendégei?

– Van egy viszonylag széles ismerősi köröm, akikre előadóként gondolhatok, másrészt megkérdezem a középiskolai tanárkollegákat, kiket látnának szívesen. Az első évben inkább irodalomtörténészeket, egyetemi embereket hívtam, író csak Vámos Miklós és Ferdinandy György volt köztük, igaz, Ferdinandy egyetemi tanár is. A második évben több olyan ismert író járt itt, akikre ezúttal inkább tanárként voltunk kíváncsiak, bár esetükben a két dolog nehezen elkülöníthető. Bánki Éva, Márton László és mások tartottak kitűnő előadásokat a történelmi regény természetéről. Ebben az évadban a kortárs irodalomról, annak jellegzetességeiről, szereplőiről hallgathatunk előadásokat.

– Ez miért fontos?

– Sok középiskolában nem jutnak el a tanárok a kortárs irodalomig a tananyagban, ami nagyon zavaró, mert a diákok irodalmi érdeklődését szerintem leginkább a kortársakon keresztül lehet felkelteni. Érdekessége a mostani sorozatnak, hogy az előadók aznap, amikor az Aba-Novákban adnak elő, valamelyik szolnoki gimnáziumban rendhagyó irodalomórát is tartanak, természetesen más témában, mint a bérletes rendezvényen. Szepes Erika például a kitűnő szolnoki költőről, Rékasy Ildikóról beszél, hol másutt, mint ahol Ildikó maga is diákoskodott, a Varga Katalin Gimnáziumban.

(Az előadássorozatra bérletek válthatók az Aba-Novák Kulturális Központ pénztárában.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Sokfélék vagyunk

Darabokra tépett táj címmel mutatják be Szolnokon az Irodalmi Jelen Trianon különszámának anyagából készült felolvasószínházi műsorukat Lázár Balázs és Tallián Mariann. A Jenei Gyula és Lázár Balázs verseit is megszólaltató est kapcsán a színészházaspárral beszélgettünk.

Létezik a Múltbolygó

Nem Radó Denise ötlete volt, hogy ebben az évadban a klasszikussá vált A padlást rendezze, ugyanakkor örült a lehetőségnek, és természetesen a szolnoki előadás más lesz, mint a máshol láthatók. Mert hisz a darab spirituális töltetében, ami meg is jelenik a Szigligeti idei második bemutatóján.

Mint egy elhajított kő

Hat hete közel negyven színésszel, köztük tíz gyerekszereplővel próbál Radó Denise Szolnokon. A dzsungel könyvét november 30-án mutatja be a Szolnoki Szigligeti Színház, ami a színésznő korábbi rendezéseihez hasonlóan a megszokottól picit eltérő értelmezést is kap.

A helyi védettség jele

Felkerült az első "Helyi védettség" tábla a Templom és a Sütő utcák sarkán álló, szépen felújított polgárházra. Nagyjából másfél éve indult a kezdeményezés, aminek célja, hogy megjelölje a megóvásra érdemes szolnoki házakat. A kezdeményezés szervezőjét, Vidra Tamás építészt kérdeztük.