2025.10.14. (kedd)

Lazán lóbáló zsarukák

Lazán lóbáló zsarukák

Dátum:

A belvárosi iskolák közelében lévő zebráknál reggelente rendőrök segítik a gyalogosok átkelését. Elgondolkodtam azon, hogy a segítik szót idézőjelbe teszem, vagy a közreműködik igével helyettesítem. Hogy ezzel is jelezzem, mi is történik 7 és 8 óra között a gyalogosátkelőknél.

Nem akarok általánosítani, csupán a Belvárosi, a Fiumei, a Kassai és az egykori Konstantin iskolák közelében lévő zebráknál teszek szert naponta tapasztalatokra. Ráadásul biztos vagyok abban is, hogy nem mindig ugyanazok a fiatal rendőrök vannak kirendelve a zebrákhoz. Tehát nem mondhatom, hogy meglátásaim mindenhol és mindenkire érvényesek, viszont számomra ez is egy látlelet a rendőreinkről.

A fiatal egyenruhások zebráknál mutatott ténykedésük alapján nagyjából a következő csoportokba sorolhatók.

Vannak a próbálkozók, akik mindenféle kreatív gondolkodást nélkülözve végzik a dolgukat. Tehát, ha feltűnik egy gyalogos tíz méterre a zebrától, már berohannak a zebra közepére, stoppolják a forgalmat, és az se érdekli őket, ha ezzel két utca reggeli forgalmát akasztják meg. Szó se róla, védik a gyalogosokat, de hogy nem szolgálják a közlekedőket, az biztos. De gondolom, lesz majd olyan generáció, amelyik a parancs szabta keretek között gondolkodni is mer. Mert nem fog félni ettől a tevékenységtől, sőt, talán a parancsnokai is erre ösztönzik.

A következő kategóriába a nagyon lazák tartoznak, akik ugyan kilebbennek az autók elé, ha feltűnik egy gyalogos, de a karjelzés bonyolult gyakorlatának alkalmazásától inkább eltekintenek. Végül is fényvisszaverő mellény van rajtuk, azt meg csak észreveszik az autósok is és a gyalogosok is. Az ilyen rendőrök esetében maximum jelenlétről, szolgálatról és védelemről nem nagyon beszélhetünk.

Harmadik kategóriába a szégyenlőseket sorolnám, akiknek a testtartása is azt sugallja, hogy ez az egész olyan égő. Egyenruhában kiállni egy csomó ember elé, a zebra közepén balettozni, ráadásul ismerősök is jöhetnek. Szolgálat és védelem helyett megúszni és elvegyülni a jelszavuk. Néha szívesen kiszólnék a letekert ablakon, hogy a zebra nem az X-faktor, senki nem fog kritizálni.

A negyedik kategória – amitől igazán ledobja a bilincset az agyam – a „leszarom” típusúaké. Ők azok, akik akkor is nyugodtan ácsorognak a zebra mellett, ha éppen három gyerek indul meg a kocsik között keresztbe az úton. Talán azt gondolják, hogy már a jelenlétükkel is megtették a magukét, az autósok a puszta látványuktól is jó útra térnek, a kis krapekok pedig legalább megtanulnak küzdeni. Mert az élet már csak ilyen. Ráadásul a mobilon is mindig van valami érdekes üzi.

A magam részéről természetesen másfajta hozzáállást várnék el ezektől a fiatalemberektől. Egyrészt, mert meg kellene becsülniük, hogy az adómból pénzt szánok a foglalkoztatásukra. Másrészt vegyék megtiszteltetésnek, hogy ha csak néhány percre is, de gondjaikra bízom a gyerekeimet. Elismerem, hogy nem ez a rendőri szakma csúcsa. Viszont, ha már a parancsnokok úgy gondolják, ezzel kell bizonyítani, hogy a helyi rendőrség a városért teszi a dolgát, akkor legalább meg kellene próbálni normálisan csinálni. Azaz a forgalom ritmusához igazodva, akár a gyalogosok kisebb csoportjait összevárva megállítani a forgalmat. Majd az úttest közepén egyértelmű és jól látható karjelzésekkel és mozdulatokkal – mint egy karmester -, valóban irányítani és segíteni a közlekedőket. Két úttestre lépés – fellépés – között pedig úgy állni az út szélén, hogy az a mundér becsületére váljon, miközben nekem csak az jusson eszembe: erre megéri az adónkat költeni.

A legnagyobb baj, hogy egy demagóg betűhegesztő vagyok. Mert most meg azzal jövök, hogy a fentiekre nem nekem kellene felhívnom a fiatal kollégák figyelmét. Persze ahhoz, hogy ezt nálam illetékesebbek is megtegyék, olykor ki kellene mozdulni az irodából, a szolgálati gépjárműből és csak úgy a szakma és a város szeretete okán szétnézni a zebráknál. No és nem legorombítani a kezdő rendőröket, hanem jó példával elől járni és nevelni. Mert hát, amilyen a parancsnok, olyan a beosztott. És a látottak alapján nekem úgy tűnik, ezen a téren is kihívásokkal küszködhet a város.

(A fotók csak illusztrációk)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Így neveld a trollod!

Amikor még a kocsmák és a különböző aktívák meg értekezletek voltak a közösségi véleménynyilvánítás fórumai, nehezebb lehetett helyettünk megszólaló, véleményünket osztó illetve mások véleményét szapuló személyeket létrehozni. A net közösségi oldalain könnyebb. Látszólag!

Majd Genfben Edukám!

Kíváncsian várom, mikor hangzik el először valamelyik sikereket vizionáló politikusunk szájából a következő mondta: "Még szerencse, hogy az elmúlt évtizedekben a magyarok töredékének sikerült megtanulnia valamilyen európai nyelvet, ezért a többségnek esélye sincs külföldön munkát vállalni".

Két polgi?

Szolnok polgármesterének egy helyi ünnepségen a második sorba ültetése, miközben előtte bukott elődje ücsörög, nemcsak protokolláris baki, de a szolnokiak megsértése is. Úgy tűnik, nemcsak a fővárosban próbálnak mást városvezetőnek beállítani, mint akit a helyiek többsége megválasztott.

Városban gondolkodni

A pillangó effektus Szolnokra is adaptálható. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki, valahol a városban hoz egy nem túl átgondolt, vagy ami még rosszabb, csak az egyéni érdekeit szem előtt tartó döntést, ami olyanokra is hatással lesz, akik esetleg nem is tudnak róla. És más viszi el a balhét.