Nem így terveztem a májusi megjelenéseket, de a szolnoki valóság úgy hozta, két rovatban két pusztuló és egy elpusztult itteni házról is írtam. Úgy tűnik, sokakat zavarnak az eltűnő szolnoki házak.
A Tiszaligetből kipaterolt majálisról szóló "A múltat végképp eltörölni" című írást április közepe óta sokan olvassák és kommentelik. Azt hiszem, nemcsak azok, akik osztják a benne leírtakat.
A vitának az is egy formája, hogy egy Facebook oldalról pár nap után eltávolítják a blogSzolnok bejegyzését. Miként a felvetett probléma miatti online dühöngés és a józan véleménynyilvánítás is.
A tiszaligeti strand elhúzódó beruházásáról, a "lordok házáról", az 1-es előtti parkoló csikkágyásáról és a vízművek eladásáról szóló írásokhoz érkezett hozzászólásokból válogatok.
Legalábbis A magára hagyott sétány című cikkhez fűzött kommentárok alapján úgy tűnik, a szolnokiakat kifejezetten érdekli, milyen állapotban van a Tisza-parti sétány. Kár, hogy nem ők a döntéshozók.
