2025.08.27. (szerda)

Magányos Gyermekek

Magányos Gyermekek

Dátum:

Jövőre lesz negyven éves az a három gyerek, akik a város alapításának 900 éves jubileuma óta szemlélik a Dr. Sebestyén Gyula körút és a Városmajor - 1990-ig Vörös Csillag - út kereszteződését. A kis szobor beleolvad a környezetébe, talán fel se tűnne, ha a puha mészkő elfogyna.

Jövőre lesz negyven éves az a három gyerek, akik a város alapításának 900 éves jubileuma óta szemlélik a Dr. Sebestyén Gyula körút és a Városmajor – 1990-ig Vörös Csillag – út kereszteződését. A kis szobor beleolvad a környezetébe, talán fel se tűnne, ha a puha mészkő elfogyna.

A talapzatával együtt körülbelül egy méter magas műalkotás a nagy forgalmú kereszteződés mellett lévő üres placcon, nagyjából az ABC sarkával egyvonalban áll. Nincs rajta semmiféle felirat, így az internet elterjedéséig csak azok tudhatták a címét és az alkotója nevét, akik vagy ott voltak a felállításánál, avagy valami régi, Szolnokról szóló könyvben rábukkantak ezekre az információkra. Én is így találkoztam először Nagy Sándor Gyermekek című alkotásának adataival, ami alapján már össze lehetett gereblyézni némi információt a netről.

Az biztos, hogy a szobrot az addigra már befutott, 1955-től köztéri alkotásokkal jelentkező művésztől, Szolnok alapításának 900 éves jubileumára rendelték. Konkrét bizonyítékom nincs rá, de fogadni mernék, hogy nem a korabeli városvezetők művészetpártolásának köszönhetően. Sokkal inkább az akkori előírások okán, amely a nagyobb építkezések beruházóit arra kötelezte, hogy a teljes költségvetés egy kis töredékéért kortárs műalkotást rendeljenek. Feltételezésem szerint 1975-ig akkora összegű beruházás valósult meg Szolnokon, hogy a kötelező művészetpártolásra is futotta még, így az akkori Vosztok városrészhez is került egy szobor.

Hogy miért éppen ide, azt nehezen tudom megmagyarázni. A mai Városmajor útnak a szobortól belátható túloldala ugyanis az egyik szolnoki, szovjet laktanya kerítése volt. A tér második oldalán, a Sebestyén körút túloldalán a tüdőkórház áll, a harmadikon egy akkor már legalább húszéves lakóház, a negyediken pedig az ABC. Szóval gyerek tematikát nehéz felfedezni a környéken. Azon viszont nem lennék meglepődve, ha annak idején valami távlati cél miatt került volna a mai füves placc közepére a szobor. Lehet, hogy játszóteret, rendezett közparkot, avagy teret akartak itt kialakítani, csak éppen 1975 után elfogyott az ilyesmire fordítható pénz, illetve ami volt, azt a város más részein kellett elkölteni.

A háromszögben egymásnak háttal álló, egymásba kapaszkodó gyerekek kapcsán érdemes az 1923-as születésű szobrászról is néhány szót szólni. Nemcsak azért, mert a művésznek már 1964-ből is ismerünk Gyermekek címmel szobrát – ami Fóton, az egykori gyerekváros területén áll -, hanem mert pályájának indulása és kiteljesedése szorosan összefügg háború utáni Magyarországgal. A 13 gyermekes szabolcsi parasztcsalád háborút és hadifogságot megjárt, kőművesnek tanuló legnagyobb fiából ugyanis soha nem lehetett volna elismert szobrász, ha a Fényes szelek időszakában nem figyelnek fel tehetségére. Ahogy nem lehetne ma az ország számtalan pontján az alkotásaival találkozni, ha vitathatatlan tehetségének nem adnak teret a szocialista kultúrpolitika megrendelései. Szobraira rákeresve a világhálón egyébként nyugodtan állíthatjuk, hogy aki legalább egyszer már alaposan megnézte és körbejárta Nagy Sándor szolnoki szobrát, az nagy biztonsággal bárhol felismeri a 2002-ig szinte csak kővel dolgozó művész alkotásait.

Amelyek némelyikére máshol kicsit jobban vigyáznak, mint mi. Nem értek hozzá, hogy egy ilyen szobrot miként lehet felújítani, de talán a 40. születésnapjára ez megoldódik. És esetleg egy kis tábla is kerül a talapzatára, ami, ha ott járunk, elárulja: Nagy Sándor 1975-ben készült Gyermekek című alkotását nézzük.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Elvonult óvodások

Valamikor 2001 tavaszán sérült meg a Verseghy park sarkán három évtizedig álló Vonulók című szobor. Bár az alkotó, Laborcz Ferenc lánya kijavította a műalkotást, de az azóta sem került vissza Szolnokra. A Vonulókat négy évtizeddel később is látnoki munkának nevezte egy művészettörténész.

Dózsa György domborműve

Dózsa képzelt portréja 42 éve került a bíróság falára, az akkor ötszáz éve született parasztvezér emlékére. Mivel a Dózsa György nevéhez köthető parasztfelkelésnek idén ünnepelhetnénk a félezredik évfordulóját, talán érdemes szót ejteni Nagy István bronz munkájáról.

Két emlék egyben

A Lengyel légió utca közepén van egy emléktábla, ami tulajdonképpen két dologra emlékeztet. Egyrészt egy nagyszerű férfira, aki két nemzet nevében kétszer szállt szembe az I. Miklós vezette Orosz Birodalommal. Másrészt a szabadságharcunk lengyel katonáira. De ez sem egyszerű történet.

Szentháromság torzó

Talán egyetlen olyan települése sincs az országnak, de városa egész biztosan nincs, ahol ne állna Szentháromság szobor. Szolnok is így van ezzel, igaz a mi szobrunk ma már csak torzóban van meg, és nem ott, ahol a XX. század első felében állt.