A Visszaszámlálás egy méltatlanul elfeledett, vagy inkább fogalmazzunk úgy, szinte soha sem emlegetett magyar játékfilm a nyolcvanas évek közepéről. A főszereplő, Eperjes Károly filmes szerepei között alig kerül elő, pedig csak kétévnyire van az Eldorádótól. A feleségét alakító Ozsda Erikáról meg úgy feledkezett meg a közönség, mintha nem is ő lett volna a nyolcvanas évek elején Udvaros Dorottya trónjának a várományosa. De Bezerédy Zoltán – az egyik barát – filmes szerepei között is ritkán tűnik fel, pedig csak három évvel a Te rongyos élet után készült. Miként Ujlaki Dénes – valahogy rokon – kapcsán is ritkán hozzák szóba ezt a filmet. Pedig mindannyian büszkék lehetnek az Erdőss Páltól kapott szerepekre, amik kapcsán nem lehet megfeledkezni a fuvarkirály Selmeczit alakító, soha többé filmvásznon fel nem tűnő Dekleva Jenőről sem.
Engem talán azzal fogott meg, amikor jóval a bemutató után először tévében láttam, hogy számomra tűpontosan idézte meg a nyolcvanas évek közepének vidéki Magyarországát. Ahol már lehetett maszekolni, gebinben üzemeltetni a szocialista javakat, gürcölve kicsit előbbre jutni a titkos kapitalizmus még titkosabb vámszedői között. Nekem ismerős volt a téesz buszsofőrje, aki hajnalban indul, hogy a falutól távoli telepekre vigye a melósokat. Meg a helyzet, amikor a vidéki fiatal párok különböző rokonok, ismerősök kockaházainak egy-egy szobájában húzták meg magukat addig, amíg a saját kockájuk felépült. És a kocsma, amely a helyi szilveszteri buli mellett olyan fontos eseményeknek is helyet adott, mint a téesz IFA gebinbe adását megelőző árverés. A szocialista Magyarországon. A talán csak tévedésből Visszaszámlálás címet kapó film minden kockájáról azt éreztem, hogy gyerekként véletlenül felbukkanhattam volna valamelyiken.
A film egy egyszerű, kortárs történet. Nem térdcsapkodós komédia, idétlen, kicsavart mese, és főleg nem a pestiek téves vidékábrázolása. Egy dráma, ami emberi sorsokat pecsétel meg. A harmincéves buszsofőr (Eperjes) 760 ezer forintot ígér 2 évre a téesznek egy IFA használati jogáért. Amikor hazagurul a teherautóval, Ujlaki Dénes – akinek a filmbeli családjánál lakik az Eperjes és Ozsda alakította fiatal pár a kisfiukkal – azzal avatja fel az IFA-t, hogy „ebből a házad is kigurul”. És az Eperjes alakította Sanyi gürcöl, hirtelen többet keres, mint amennyit addig össze tudtak spórolni. Majd kiderül, hogy nem egyszerű fuvart szerezni, bizony kellenek segítők és a fuvarszervező 8%-án túl is „lesznek neked még költségeid”. De megéri, mert felépül a ház, nagy a boldogság.
Mígnem Újév reggelén beüt a tragédia, egy gerincsérv. És Eperjes figurája onnantól a tehetetlen, a feleslegesség érzésével megbirkózni képtelen magyar férfi portréja, aki nem önmagával vagy a világgal, hanem a párjával küzd csendesen. Innentől pedig Ozsda Erika lép elő főszereplővé, aki varrónőként, majd egyre inkább a lakásukban kialakított varroda maszekjaként próbálja felszínen tartani a családot. Miközben látjuk az Ujlaki családjában zajló tragédiát – a 13 évesen teherbe eső lányt -, és a „reptében a legyet” is figurát hozó Bezerédy Szabó Janiját, akinek az IFA lépcsőjén, a nyomorékká lett Sanyi felesége is meglesz.
A fájóan fiatalon elhunyt Erdőss Pál nem véletlenül tudta ilyen tisztán elkészíteni ezt a Kádár-kori látleletet. Ugyanis a hatvanévesen elhunyt rendező igazi terepe a dokumentumfilm volt, ahonnan csak ritkán kalandozott a játékfilmek világába. Viszont akkor dokumentarista jellegű drámákat mesélt. Mint a Visszaszámlálásban, aminek a forgatókönyvét az a Kardos István írta, akinek a Jó éjt királyfi (1993), az Iskolakerülők (1989), az Ismeretlen ismerős (1988) vagy az Erdőss-sel jegyzett Adj király katonát! (1982) című filmek is köszönhetők.
Sajnos a Visszaszámlálás általában semmilyen válogatásba nem kerül be. Ám jelenleg éppen elérhető a Videa.hu-n, így ha a „karanténban” ráérnek, ne hagyják ki!
https://videa.hu/videok/film-animacio/visszaszamlalas-1986.avi-wgetVogK5xUKhiZx
