Aki járt már magyar önkormányzat testületi ülésén, az pontosan tudja, hogy a napirend előtti felszólalások a politikai reklám kategóriájába tartoznak. Ilyenkor van idejük a választott képviselőinknek, hogy a napirendi pontoktól – azaz a város valós problémáitól – függetlenül valami nagyot, fontosat és hangzatosat mondjanak. Így ezek a megszólalások a legtöbb esetben kevés értékelhető tartalommal bírnak, mivel a magyar képviselők meggyőződése, hogy a „napirend előtti” egyfajta üzenő füzet, amikor a választóiknak jelezhetik, hogy vannak és tesznek a közért.
Tehát tehetnénk mi is erre az igyekezetre. Ha nem ez lenne az egyik legszórakoztatóbb és legemberibb eleme a havi összejöveteleknek. Mert pontosan megmutatják, hogy képviselőink mit gondolnak rólunk, egymásról és önmagukról. Nincs is vidámabb egy sikerekről érdeklődő alákérdezésnél, vagy egy téves információkon alapuló mellényúlásnál.
Ám a magam részéről kifejezetten zavar, ha a város első ember vagy hülyének néz, vagy fontosabbnak gondolja a helyi polgárokból élő cégek elvtelen védelmét, a választók érdekeinek a képviseleténél. Márpedig polgármesterünk fenti mondatára csak ezt a két magyarázatot tudom találni.
Illetve tudok egy harmadikat is, de az a rosszabb. Úgy tűnhet ugyanis, hogy amikor polgármesterünk sűrű fővárosi teendői között időt tud szakítani egy kis szolnoki tartózkodásra, akkor sem száll ki a fekete Passátból. Márpedig onnan nehéz észrevenni, hogy lassan három hete nem lehet normálisan parkolni a városban, az utóbbi napokban pedig nyakig csatakos lesz a közlekedő a saras hókupacoktól. Ezt csak az veszi észre, akit a sofőr nem háztól házig fuvaroz, és aki mondjuk a közgyűlés másnapján tesz egy rövid sétát a városháza körül. Ha polgármester úr elégedett mondjuk a színház főbejárata előtti állapotokkal, a református templom melletti, a Szapáry utcai vagy az 1-es ABC előtti parkolókkal, akkor szerintem nagyon nagy a baj.
Avagy a polgármesterem és én máshol, másik városban élünk.
(A fotók február 24-én 13.00 órakor készültek a Sóház, Táncsics és Baros utcákban!)