2025.11.30. (vasárnap)

Mások útja

Mások útja

Dátum:

Mondhatnám, hogy mások útja mindig jobb, vagy legalábbis mindig előbb épül, mint a miénk. Ennek igazi okát persze nem tudom. Csak a talán nem mindig józan paraszti eszemmel azt próbálom megfejteni, hogy miért épül például Szentkirály mellet elkerülő út, miközben Szandaszőlősnél nem.

Aki mostanában járt a 4622-es és 4623-as számú főutakon, azaz mondjuk, Szolnokról Tószeg és Tiszakécske érintésével ment Kecskemétre, az tapasztalhatta, hogy hatalmas útépítés zajlik Szentkirály község közelében. És most nemcsak a négyszámjegyű főút mellett épülő kerékpárútra, meg nem is az M44-es autópálya Tisza jobb parti folytatására gondolok, hanem az ásványvízéről híres település két vége között folyó beruházásra. A nagyjából 1800 fős települést elkerülő út építésére. Szerintem szolnokiként nem nehéz kitalálni, hogy miért.

A Szentkirályt elkerülő út építését – meg az egész M44-es és régi 44-es közötti nagyjából 12-13 kilométeres szakasz felújítását – részben azzal indokolják, hogy Bács-Kiskun székhelye és az új autópálya között majd jelentősen meg fog nőni a forgalom. Amiben nincs okunk kételkedni, miként abban sem, hogy ha az M44-es folytatódik Nagykőrös felé, majd pedig eléri az M5-ös autópályát, akkor meg jelentősen csökkeni fog a Szentkirály felé járók száma. Nem szívesen mennék bele forgalmi adatok és tranzit tonnák tippelgetésébe, de van egy olyan érzésem, hogy a közel 4-5 ezer lakosú Szandaszőlősön nem a jövőben, hanem a múltban és a jelenben is jóval nagyobb az átmenő forgalom, mint Szentkirályon valaha is lesz. Ezzel persze nem a szentkirályiak jogát szeretném elvitatni az elkerülő úthoz – főleg, hogy szinte már készen van -, hanem értetlenségemnek próbálnék hangot adni, hogy valami hasonló Szolnoknak Szandaszőlős esetében miért nem sikerül.

Ellenzéki vezetésű város lennénk? Nem. Ellenzéki frakcióban ül a térség országgyűlési képviselője? Nem. Nincs a kormánynak egyetlen olyan tagja sem, aki valahogy kötődik Szolnokhoz? De van, sőt, elég komoly beosztásban. Nincsenek a kormánypárti frakcióban olyan képviselők, akik akár a saját bőrükön is tapasztalhatják, mit jelent a 442-es úton Martfűről, Rákócziújfaluról, Rákóczifalváról, Szandaszőlősről Szolnokra bejutni, vagy a főbb közlekedési utakhoz (M4) kapcsolódni? Van. Nem találnánk egész magas körökben szolnoki rokoni szálakat? De. Jó, ha éppen nem józan paraszt vagyok, akkor beveszem a süket dumát, hogy nálunk nem ilyesmiken múlnak az ilyen döntések. Egyébként meg azt gondolom, hogy de, és ebben nincs semmi szégyellni való. Ez a lobbi, ezért is választunk bizonyos embereket bizonyos tisztségekre. Akiknek néha meg kellene magyarázniuk a bizonyítványukat, mert az mondjuk, nem hoz lázba, hogy „megjöttek a fecskék”.

Nagyon örülök az M4 Szolnokot elkerülő szakaszának. Ami pont jó apropó lett volna arra, hogy az észak-déli európai főútnak számító 442-es elkerülő szakaszait is megépítsék. Biztos, van, aki tud annak örülni, hogy a Csáklya utcai híd látványtervéről már lehetett szavazni, meg a tervezés valami újabb, az első kapavágástól évekre lévő szakaszába lépett. Ami pont nem oldja meg, sőt évekre elodázza a szandai elkerülő problémáját, és a lecsökkent forgalmú Szent István-híd miatt lassan hátrébb kellene sorolódnia, mint mondjuk a Széchenyi lakótelep autós megközelítési problémájának. Mert azért az is parádés, hogy egy 20-25 ezres „város” két darab egy-egy sávos úton kapcsolódik a külvilághoz. Szerintem pont itt lenne az ideje, hogy abbahagyjuk az első álmok után negyven évvel elkészült M4-es miatti önünneplést, és az illetékesek belevessék magukat a szandai elkerülő meg a Széchenyit kiszabadító utak érdekében az eredményes lobbizásba.

Vagy jelenjen meg minden nap a Facebook profiljukon egy poszt, hogy a Szandán autóval szívóknak amúgy nagyon jó. Ha sokszor leírják, csak elhiszik.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Harminc éve kormányozunk

Harminc éve vasárnapra esett szeptember 30-a. A nap, amikor egy éven belül negyedszer járulhattunk a szavazóurnákhoz. A nap, amikor tulajdonképpen utolsó pillanataihoz ért egy éppen negyven évvel korábban felállított rendszer. Lehet nevetséges, de még tény: ön(magunkat) kormányozzuk.

Bélák leszünk vagy választók?

A demokrácia lényege, hogy aki nagykorú, az választó és választható. Azaz, miként senkinek sem tiltható meg, hogy éljen szavazati jogával, abban sem korlátozható, hogy önmagából országgyűlési képviselőjelöltet csináljon. És nekem se, hogy a 34 (!) szolnoki önjelölt láttán cifrákat gondoljak.

Füstszűrő nélkül

Ismét vonatos, MÁV-os bejegyzés következik. Ami persze elsősorban a szolnoki állomásból táplálkozik, de talán általánosításra is alkalmas. És nem arról akar szólni, hogy a dohányzókat még jobban alázzuk meg. Inkább arról, hogy csak olyan szabályt hozzunk, amit kedvünk van betartatni.

Kultúránk kihűlő terei

Úgy tűnik, a szolnoki kulturális intézmények sem ússzák meg az elszálló rezsi okozta időszakos és részleges bezárást. A covid miatti leállással kezdődött pusztítás folytatódhat, ha csak a számlák miatt bezárunk, és nem gondoljuk át, mit nyithatnánk ki. Így nemhogy EKF, de EK-falu sem leszünk.