2025.08.27. (szerda)

Még hiányzik a tárház

Még hiányzik a tárház

Dátum:

A szolnoki "szép" Tisza-hídról 1933-ban vagy legfeljebb 1934 nyarán készült fotón szinte minden látható, amit ma is megörökíthetnénk a Tiszaliget felől. A felvételt a budapesti Knöpfmacher vagy megbízottja készíthette, de a szolnoki Faragó könyv és papíráruház jelentette meg.

A szolnoki „szép” Tisza-hídról 1933-ban vagy legfeljebb 1934 nyarán készült fotón szinte minden látható, amit ma is megörökíthetnénk a Tiszaliget felől. A felvételt a budapesti Knöpfmacher vagy megbízottja készíthette, de a szolnoki Faragó könyv és papíráruház jelentette meg.

A tulajdonomban lévő képeslapot 1934. szeptember 17-én, délután kettő órakor írta ifjabb Balázs Gyula Szolnokon, de valamilyen rejtélyes oknál fogva csak Lökösházán, azaz a magyar-román határnál került rá postai bélyegző. Ez leginkább azért furcsa, mert a Maglódon élő szüleinek címzett anziksz szövegéből úgy tűnhet, mintha már hazafelé – tehát pont a másik irányba – tartan a fiatalember. Nem egyedül, mert ha tippelnem kellene, akkor egy fiatal pár – Gyula és a lapot szintén szignáló Sári – éppen az országot járhatta a barátaival, amikor az egyik útitársuk, Pista nagybácsijánál megszálltak Szolnokon. Talán Pista társa lehetett Almásy Rózsika, aki valamiért fontosnak tartotta, hogy „ismeretlenül” is üdvözletét küldje a Balázs szülőknek. A fiatalok talán nemcsak képeslapot küldtek Szolnokról, de esetleg a saját szemükkel is láthatták túlpartról a frissen elkészült Tisza-parti sétányt, és ezért döntöttek éppen e képeslap megvásárlása és postázása mellett.

Egyébként éppen a sétány és a tulajdonképpen a várost védő gát kövezett mellvédje, ami arra utal, hogy ez a felvétel csak 1932 után készülhetett, hiszen az akkori nagy tavaszi árvíz után erősítették meg a néhai Ferenc József rakpartot. Előtte klasszikus folyami rakodóhely, a folyó felé lejtő földes gátoldal jellemezte a szolnoki Tisza partot, aminek belváros felőli rendezése 1926-ban indult meg a mai Verseghy park létrehozásával. Ennek a fotónak a jobb szélén – ha nehezen is – kivehetőek a park növényei, és talán már a Verseghy-szobor talapzata is ott fehérlik a felvételen. Távolabb pedig a szolnoki néhány darabos „villanegyed” látható, azok mögött pedig a színház, illetve a Szapáry úti Erlich-féle bérház és a Nemzeti szálló teteje bukkan elő.

A felvétel középpontjában az 1928-ra elkészül Tisza szállót látjuk a kerthelyiséggel, a fürdővel és az eredetileg jóval magasabb kéményével. A fotózás pillanatában már a gyógyfürdő is működött, hiszen nem sokkal a nyitás után Pápai Vajna Ferencnek sikerült megfelelő hőmérsékletű vizet fakasztania a mai „halas lány” szobor helyén lévő fúrásból. Mivel a felvétel biztosan 1934 előtt készült, azt is elmondhatjuk, hogy a fotózáskor még Westher Rudolf vitte a 26 szobás szállodát és az éttermét, akitől majd csak a következő évben került a városhoz az üzemeltetés. Amiből aztán a város egyik legnagyobb „panama” botránya lett, magával rántva a Verseghy-park korábbi névadóját, Tóth Tamás polgármestert is.

E képeslap címe: „Szolnok. Tisza szálló a három templommal”. Azaz ekkor Szolnok még büszke volt, lehetett a folyóparton sorakozó három felekezet templomára, ami egyben a város nyitottságát, be- és elfogadó jellegét is jól tükrözte. Egyébként, ha a fotós csak egy picit is önmagának jobbra mozdította volna a kameráját, akkor a negyedik Tisza-parti templom is rákerülhetett volna a képre, hiszen 1932-ben már az is állt. A megnevezett és megörökített három templom között a mai Szegő Gábor Általános Iskola teteje is feltűnik, ami a fotózáskor ugye polgári leányiskolaként működött, és talán éppen akkoriban költözött ki belőle az Ellmann Elvira alapította szolnoki leánygimnázium, hiszen az új posta megépülésével a Bánffy – később Varga – Katalin gimnázium kapta meg a Szabadság téri Obermayer-házat.

A szolnoki Tisza-part látképét leginkább meghatározó változás nem sokkal e fotó készítése után következett be, ezért sem látható még ezen a felvételen a Nostra Általános Közraktár és Kereskedelmi Rt. tárháza. A ma üresen álló és vasszerkezeteitől többnyire megfosztott két tömb felépítését 1933-ban határozták el, majd 600 ezer pengőből 1935 nyarára fel is építették. A 700 vagon gabona tárolására alkalmas épületek legmagasabb pontja 44 méter lett, ami egyben azt is jelentette, hogy Szolnok addigi legmagasabb pontját, a Belvárosi Nagytemplom tornyát is túlszárnyalta.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Felvonuló sportrepülők

Ezeken a képeken a Magyar Honvédelmi Sport Szövetség (MHS) - 1967-től MHSZ - Szolnoki Repülő Egyesületének tagjai és eszközei vonulnak fel a hatvanas évek legelején rendezett május elsejei parádé(ko)n. Tóth Róbertnek köszönöm a képeket, amelyeknek a háttereit bogarásztam.

Két férfi a Zagyva-gáton

Két férfi sétál a Zagyva-gáton, a Tabán mögött, valamikor a hatvanas évek végén. Ha akarom, akkor ebből a fotóból egy falusi és egy városi képet is tudok vágni. Illetve mellé tehetek egy pár hónappal későbbi fotót is, amikor már gépek túrták az árteret.

Segítség! Hol és mikor készült ez a kép?

A mellékelt fotó hátulján az szerepel: Hubay Ferenc utca, 1964. november. Jelenlegi ismereteim alapján azonban azt kell, mondjam, vagy a dátum, vagy a helyszín nem stimmel. Sőt, az is előfordulhat, hogy mindkettővel baj van. Kérem, segítsenek! Például azzal, hogy a kortársak megmondják: hol volt a Major szabó háza.

Ikarusz-gyűjtemény 1974

Minden Ikarusz rajongó zokogna örömében, ha még egyszer így láthatna élőben ennyi magyar gyártmányú buszt, ahogy ezen az 1974-es, UVATERV fotón látható. Én pedig akkor könnyeznék, ha a forgalmi iroda futurisztikus, körépületét bejárhatnám, ami a mából nézve igazi különlegesség volt.