2025.10.14. (kedd)

Még óvodáskorú Csanádi

Még óvodáskorú Csanádi

Dátum:

Ezen a felvételen még a Dr. Csanádi György körutat látjuk. A felvétel egészen biztos, hogy 1978 után készült, hiszen már feltűnik a "piros iskola", távolban pedig a Szolnok ABC felirata is látszik. A bal szélen látható kerítés alapján azt gondolom, a felvétel 1980-nál későbbi sem lehet.

Ezen a felvételen még a Dr. Csanádi György körutat látjuk. A felvétel egészen biztos, hogy 1978 után készült, hiszen már feltűnik a „piros iskola”, távolban pedig a Szolnok ABC felirata is látszik. A bal szélen látható kerítés alapján azt gondolom, a felvétel 1980-nál későbbi sem lehet.

Szolnok egyik fiatal utcáját mutatja ez a magánalbumból előkerült színes felvétel, amit Dombi Gábor építész bocsájtott rendelkezésemre. A fotózás pillanatában maximum 5 éves lehetett a Dr. Csanádi körút illetve az a lámpás kereszteződés, ami a felvétel előterében látható. Ez a ma is nagy forgalmú csomópont ugyanis a 4-es főút szolnoki átkelési szakaszának rekonstrukciójával jött létre, ami 1973 őszén – a Kolozsvári, akkor Barátságnak nevezett felüljáró – átadása után kezdődött, a teljes József Attila, Baross (Beloiannisz) és Kossuth utcát, illetve a Kossuth teret érintette, egészen a Hatvanas ABC-ig. Abban a bő másfél évben nemcsak a közműveket cserélték ki, de kiszélesítették az utat, ami a Hild tér környékén több épület lebontását követelte. Ez a kereszteződés persze akkor is megszületett volna, ha a 4-es főutat nem a belvároson vezetik át, hanem a B-variáció szerint a Csanádi (Nagy Imre), Mátyás király, Szántó, Kun Béla (Szolnok ispán) körút vonalon csatlakozik a Tisza-hídra.

A Dr. Csanádi György (1905-1974) közlekedéspolitikusról elnevezett közterületet persze a B-variáció esetén is ki kellett volna alakítani, hiszen a körút helyén a Sas, a Család, a Könyök és a Jósika utca kertjei, házai voltak a hetvenes évekig. A vasútállomás rekonstrukciójával párhuzamosan indult el a Jubileumi tér környékének építése, amivel – szerintem – Szolnok egy önálló lakótelepe jött létre sok ezer lakással, üzletekkel és közintézményekkel. Nem véletlen, hogy a projekt egyik záró momentumaként a sokáig Dr. Csanádi körútinak nevezett „piros iskola” is elkészült 1978-ban, hiszen a környék gyerekeinek a régi Bajcsy és a fiatalabb Mátyás király úti iskola már nem volt elég. Vessenek meg érte, de a magam részéről meghagytam volna a körút és az iskola eredeti nevét is, ugyanis Dr. Csanádi György nem véresszájú komcsi volt, hanem ízig-vérig közlekedési szakember, akinek MÁV vezérigazgatósága és többszörös közlekedési minisztersége idején jött létre, a halála után pár hónappal róla elnevezet körút és környéke.

Szolnok fiatal városrészének építése tulajdonképpen 1956 januárjában kezdődött, amikor először nekifogtak a vasútállomás rekonstrukciójának. Ez ugyan a forradalom miatt elakadt, ám a hatvanas évek elején a sínek és a rendezőpályaudvar korszerűsítése újraindult, hogy aztán 1970 körül a Jubileumi tér és környéke is tíz éven át szülessen. Először a 2-es posta készült el, majd a vasútállomás, aztán a Jubileumi emlékmű és 1976 áprilisában az ezen a képen is látható 24 emeletesbe is beköltözhettek. Majd következtek a teret körbe vevő tízemeletesek és az Y-ház a toronyház tövében. A Csomóponti Művelődési Ház és a mellette lévő üzletsor 1977-re lett teljesen kész, 1978 januárjában átadták a Szolnok ABC-t (felirata már ezen a fotón is ott van) és a „piros iskolát”, legutoljára pedig a Bajcsy felé eső ötemeletesek készültek el.

Elnevezése – József Attila úti lakótelep – miatt akár külön egységnek is tekinthetnénk a felvétel jobb oldalán látható nyolcemeletest és „testvéreit”, bár a magam részéről a jó tíz évvel idősebb Bálvány utcai házakat is a Jubileumi tér környékéhez sorolnám. A József Attila úti nyolcemeletesek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy ezek a házak – a Kun Béla körúti tízemeletesekkel együtt – Szolnok első paneljai, és eredetileg ezek is két szinttel magasabbak letek volna. Csakhogy 1973-74 fordulóján olyan komolyan süllyedni kezdtek az elkészült szintek, hogy le kellett állítani az építkezést, és az újratervezés után végül úgy döntöttek, a nyolcadik emeletnél megállnak. Ezért is merül fel bennem a kérdés, hogy a fotó bal oldalán futó ötszintesek helyére miért nem magasabb lakóházakat építettek. Bár lehet, hogy a kép készítése környékén – amikor ezeknek a MESZÖV házaknak az utolsó darabjait még építették – már teljesen más szempontok érvényesültek, mint a környék kitalálásakor és tervezésekor 10, 15 évvel vagy éppen negyedszázaddal korábban.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Fiatal múlt

Amikor ránézek erre a képre, az jut róla eszembe, hogy ha három és fél évtizede így nézett ki a város, akkor vajon milyen lesz újabb néhány évtized múltán. És mivel ma már alig készülnek képeslapok, mi őrzi majd a város mai képét?

Eötvös tér 1980 körül

A város egyik legjellegzetesebb terét ábrázolja ez a sokszor és sok helyen felbukkanó fotó, amit nem lehetne úgy vágni, hogy ne maradjon rajta valami nagyon szolnoki. A kép nagyjából harmincéves, de körülbelül ma is ezt látjuk itt.

Gyors behívás, új templom

Úgy tűnik, a második világháborúban is sok katona küldött egy-egy gyors üzenetet Szolnokról, a város valamelyik részletét ábrázoló képeslapon. Az akkor éppen hétéves újvárosi, más néven Szentlélek templom fotóját Pál Berta kisasszony kapta Rákosligeten 1944. július elején.

Volt egyszer egy Kádár

A Szapáry utcai szecessziós ház földszintjén működő Kádár cukrászda nagyjából száz esztendővel ezelőtt így nézhetett ki, ahogy Gettler József hírlapelőfizetési irodájának kiadásában megjelent két képeslapon ránk maradt. Egyiken az elárusító tér, másikon a nagyterem látható.