2025.08.27. (szerda)

Megfejtett vas

Megfejtett vas

Dátum:

Milyen vas? címmel mutattam be november elején három, érdekes, szolnoki vastárgyat. Bízva abban, hogy az olvasók segítenek megfejteni rendeltetésüket. Segítettek.

I. Lajos

Nagyon érdekes a cikk, és én is kíváncsian várom, tud-e valaki hozzátenni több információt. Van a városban még egy érdekesség, ami ide kívánkozik, bár az nem vasból van. A Vártemplom kapujának kőküszöbében, ha befelé nézünk, a bal oldalon van egy kb. 5×5 cm-es, kereszt alakú bevésés. Ez a Tisza szabályozása idején került ide, ezt használták szintezési alappontnak. Ha jól emlékszem, a templomban egy tájékoztató tábla is van erről.

 

K. János

Ezek a Balti-tengeri hiteles magasságok régebben minden épület terv rajzán ezek szerepeltek, és ezeket kellett elvinni az építendő épületekhez. Ma már ezt GPS-el oldják meg.

 

H. György

A Xavéri Szent Ferenc kápolnán mindkettő magassági alappont (1. kép). Az első peremes falitábla a régebbi. Az ilyen jellegű jelöléseket az 1860-1890 körüli időkben használták. A felirata alapján lehetséges, hogy egy helyi hálózat – csak Szolnok városában használt – része. Hasonló peremes falitábla van a Szabadság tér 2. szám alatti házban és a Megyeházán is.

A legrégebbi magassági jel a Vártemplomban van, de nem az, amelyik kívül látszódik, hanem bent a küszöbön található. Egy emléktábla is van ott.

A kápolnán a másik magassági jegy (innen az MJ), falicsap. Ezt a fajta jelölést az 1920-as évektől napjainkig használják. A peremes falitábla nem olyan pontosan jelöli a meghatározott magasságot, mint a falicsap, ahol a kör alakú jel felső vízszintes érintőjére teszik a szintezési lécet. Ezért helyezték el később a falicsap jelölést a peremes tábla közelében a kápolnán.

Ha a peremes falitábla helyi hálózat pontja, akkor valószínűleg a Tisza legkisebb vízállásához viszonyítva határozták meg a magasságokat. Ha az országos hálózat része, akkor az Adriai-tengeren, Triesztnél mért átlagos tengerszinthez viszonyított a magassága.

A falicsap magasságát, ha 1920-1948 közötti, akkor Adriai alapszinthez mérték, de később a Balti alapszinthez újra meghatározták.

A Tárházban levők ugyancsak falicsapok (2. kép), magassági alappontok. A VO Vízrajzi Osztályt jelent, azaz vízügyi mérésekhez használták.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Sokan bringázunk

Szolnokon sokan bringázunk, így sokunknak vannak tapasztalatai a kerékpárutakról. Legalábbis ezt mutatja a belvárosi Tisza-hidat érintő bringaútról írtakhoz fűzött megjegyzések.

Alkotók hozzászólásai

Az Album rovatban jelent meg nemrég két szolnoki fotó. Az egyiket Kardos Tamás, a másikat Kádár József készítette, és ha áttételesen is, de mindketten hozzászóltak a képeikhez.

Az illemhelyekről

A Levizelt város című írás kapcsán született kommentekben elsősorban a hiányzó nyilvános vécékről van szó. Én viszont úgy gondolom, hogy lehetne belőlük száz, a cikkben leírtakon nem változtatna.

Úttörővasutunk

Szeptember közepén írtunk az 1xVolt rovatban az egykori Szolnoki Úttörővasútról, amihez több hozzászólás is érkezett. A téma ébrentartása miatt felsorolunk néhányat.