„Magyarország megmentőjeként” is emlegetik Benedetto Odescalchit, aki XI. Ince pápaként sokat tett a török kiűzéséért. Ennek ellenére az országban egy tér, utca, szobor és a szolnoki dombormű hirdeti közterületen az emlékét. Ez utóbbi egyben Szolnok egyetlen pápának állított emléke is.
A szolnoki Vártemplom falán, a bejárattól jobbra található XI. Ince pápa domborműve és emléktáblája. Az előbbit minden bizonnyal Benedetto Odescalchi (1611-1689) születésének 400. évfordulója tiszteletére avatták fel 2011. június 24-én, a Váci Egyházmegyei Találkozó kétnapos programjának részeként. Az utóbbit, a dombormű alatti szöveges emléktáblát pedig Szolnok török alóli „felszabadulásának” 330 évfordulóján (1868. október 18.) helyezte el a szolnoki Szent György lovagrend. Azaz két egymással összefüggő, mégis különálló alkotásról van szó, amelyek Szolnok történelmének egy mára kissé feledésbe merült, de mégis fontos fordulópontjára, és az abban jelentős szerepet játszó, „világpolitikai” tényezőre emlékeztetnek. Nem mellesleg, a szandaszőlősi Szent Orbán szobortól eltekintve ez Szolnok egyetlen, pápára emlékeztető közterületi alkotása.
Ami történelmileg a leghitelesebb helyre került. Az egykori szolnoki vár területére, Kertész Róbert kutatásai alapján az egykori török „templom”, a dzsámi közelébe. Azaz kiválóan jelképezi azt a folyamatot, aminek az olasz születésű Benedetto Odescalchi, vagyis 1676 és 1689 között XI. Ince egyik „élharcosa” volt. A török Európából történő kiszorítását, amihez XI. Ince nemcsak pénzzel, de nagyon szorgos diplomáciai munkával, a Szent Ligának nevezett katonai koalíció létrehozásával járult hozzá. És mint tudjuk, ennek a legnagyobb nyertese az akkor már közel másfél évszázada részben török uralom alatt lévő Magyarország volt, aminek a koronáját ekkor már a Habsburgok viselték. A folyamat kezdete Bécs sokadig török ostromának a visszaverése volt 1683-ban, majd Buda 1686-os visszavételén át egészen az 1699-es karlócai békéig tartott. Közben természetesen Szolnok is megszabadult a töröktől, hiszen – miként ezt az emléktábla hirdeti – Musztafa szandzsákbég 1685. október 18-án harc nélkül adta át a várost Peter Ernst Mercy altábornagy és Johann Donath Heissler vezérőrnagy csapatainak.
A török Habsburg-birodalomból való kiszorítását XI. Ince már nem érhette meg, hiszen a Rómában és hívei körében is rendkívül népszerű, az egyházi korrupció és a püspöki családtagok kinevezése ellen küzdő pápa 1689. augusztus 12-én elhunyt. Nem véletlen, hogy a Napkirály, vagyis XIV. Lajos francia király akarata ellenére pápává választott Benedetto Odescalchira a keresztény világ halála napján emlékezik. Mi pedig hozzátehetjük, hogy „Magyarország megmentőjéről” van szó, aki római munkálkodásával Szolnok „felszabadulásához” is hozzájárult. Boldoggá avatását már halála után negyed századdal kezdeményezték, ám a szükséges eljárást csak a 20. században folytatták le, és csak 1956-ban kerülhetett rá sor.
A szolnoki dombormű felállítását egyébként Gacsári Kis Sándor (1936-2015), a Vártemplom egykori plébánosa (1987-2006), a város egyháztörténetének kutatója kezdeményezte már azután, hogy elkerült a városból. A domborműn található szignó és a korabeli híradások alapján XI. Ince portréját Nagy László Tamás (1955-2000) kapucinus atya készítette, amiből az is következik, hogy eredetileg talán nem is Szolnokra szánták, hiszen csak alkotója halála után 11 évvel került a mai helyére. Bár konkrét információim nincsenek a dologról, de nem zárnám ki, hogy eredetileg Szécsénybe került volna a dombormű, ahol 2000-ben avatták fel Magyarország egyetlen XI. Ince pápa terét. Ami ugyanúgy egyedülálló, mint a mi domborművünk, és a főváros I. kerületében található XI. Ince egész alakos szobor, illetve a 2015 óta ott lévő Boldog XI. Ince utca is.
