Bár Violics Melánka úrleánynak csak 1903. szeptember 28-án küldték Budapestre, az Alsó Erdősor utca 36. szám alá ezt a szolnoki képeslapot, nekem nem sok kétségem van afelől, hogy Szigeti Henrik az új zsinagóga elkészülte után azonnal, tehát még 1899-ben elkészítette ezt a felvételt.
Szolnok máig egyik legmeghatározóbb épülete a Templom utca és a Tiszai Hajósok tere sarkán álló, a hetvenes évek eleje óta a helyi múzeumhoz tartozó, galériaként funkcionáló Zsinagóga. Ami a város vallási türelmét és sokszínűségét szimbolizáló folyóparti, három különböző felekezethez tartozó templomok közül utolsóként, 1899-ben készült el. És miként a többi templom, ez is azonnal a helyi fotográfusok – többségében egyben képeslapkiadók is – érdeklődésének középpontjába került, így a következő évtizedekben sorra jelentek meg az épületet mutató fotók.
Ezt a felvételt Szigeti Henrik, a műtermét ekkor a Szapáry utcában fenntartó udvari fényképész készítette, aki egyébként a múlt század első évtizedéből talán a legtöbb szolnoki fotót hagyta ránk. A többi képét nézegetve hajlamos vagyok azt gondolni, hogy Szigeti mester már alig várta, hogy masináját felállíthassa a Szapáry és a mai Sóház utca sarkán, ahonnan a legjobban befoghatta a helyi mértékkel nézve hatalmas épületet. Nekem úgy tűnik, hogy a fotózás pillanatában még épült a kerítés, de az udvar is elég csupasznak látszik. Mindezekre alapozom, hogy ez a felvétel legalább négy évvel azelőtt készült, hogy a kiolvashatatlan aláírású feladó képeslapként a fővárosba küldte.
Érdemes kicsit alaposabban megnézni ezt a képeslapot is, mert találni rajta néhány apró érdekességet. Az épületbe kicsit beletakaró, lényegében a fotó közepén álló villanypózna például arra utal, hogy a város 1896-ban indult villamosítása jó ütemben haladhatott, ha három évvel később már ide is elért. A zsinagóga kovácsoltvas kerítéséről többször írtam, így itt csak annyit érdemes megjegyezni, hogy az ezen a fotón látható elemeknek a többsége jelenleg a Művésztelep kerítésének – főleg a Zagyva felőli oldalon – részeként lelhetők fel. Hozzátéve persze, hogy maximum az elemek fele maradhatott meg, de az épület történetének elmúlt 118 évére gondolva ez is kisebbfajta csoda.
A képet nézegetve nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy ilyen felvétel ma már nem készülhetne, elsősorban a háttér miatt. Mert, ha jobban megnézik a képet, észrevehetik, hogy a Zsinagóga és a Nagytemplom közül hiányzik két, ma már ott álló épület. Az egyik a belvárosi iskola 1912-14 között készült épülete, a másik pedig a vagy húsz évvel fiatalabb imaház, amiben ma a Tisza mozi működik. Tehát, ha ugyanarról a helyről és ugyanabban a szögben fotóznánk, mint tette Szigeti Henrik 1899-ben, a két épület annyira kitakarná a Nagytemplomot, hogy talán csak a torony sapkája látszódna.
De hát lássuk be, régen volt az, amikor a mai Szolnoki Galéria épületét még „Szolnoki új zsinagógaként” lehetett jelölni. Sok víz lefolyt azóta a közeli Tiszán.
