2025.08.27. (szerda)

Móra a Várkonyiról

Móra a Várkonyiról

Dátum:

A Móra Ferenc úti lakótelepet ábrázoló fotót Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész édesapja készítette valamikor a hetvenes évek közepén a Várkonyi téri toronyház tizenhatodik emeletéről. A kép érdekessége nemcsak a szinte még új lakótelep látványa, hanem a még felfedezhető régi Tabán és a Zagyva túloldalán álló különös épület.

A Móra Ferenc úti lakótelepet ábrázoló fotót Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész édesapja készítette valamikor a hetvenes évek közepén a Várkonyi téri toronyház tizenhatodik emeletéről. A kép érdekessége nemcsak a szinte még új lakótelep látványa, hanem a még felfedezhető régi Tabán és a Zagyva túloldalán álló különös épület.

A felvétel születésének pontos dátumát nem ismerjük, de a fotós helye és a Móra Ferenc úti lakótelep készültségi foka alapján talán nem tévedünk, ha azt mondjuk: a hobbifotós Pogány József 1975 táján készíthette ezt a képet a lakásából. A felvételt uraló tízemeletesek ugyanis nagyjából akkorra készültek el teljesen a még Kun Béláról elnevezett Zagyva-parti körút és a város átépítése során szinte csak nyomokban megmaradt Móra Ferenc út között. Jól látható, hogy a két tízemeletes sor között még éppen csak rendezett a park, azaz nem sokkal korábban vonulhattak el az építők.

Aki maguk után hagyták a fotó jobb alsó sarkánál látható felvonulási épületeket. Eredetileg ezekben a faházakban működtek a közel egy évtizeden át tartó beruházás irodái, itt voltak a munkások öltözői, étkezője. Ma konténerekből épülnek a felvonulási épületek. A szocializmusban viszont szinte mindenhol ilyen könnyűszerkezetes faházakat húztak fel, amelyeket aztán a legtöbb esetben nem bontottak el, mert új funkciókat kaptak. Az ezen a képen látható – és ma is álló – először a Ságvári Úti Általános Iskola része lett. Mivel a környék lakótelepeire költözők gyerekeit a Kassai és az 1967-ben átadott mai Fiumei nem tudták befogadni. Ha jól sejtem, ez a két faház egészen az iskola második szárnyának az átadásáig, illetve a demográfiai hullám lecsengéséig szolgálta a diákokat. Amiből az is következett, hogy jóval nagyobb udvart kerítettek a faházakhoz, mint ami mára maradt. Jól látható, hogy a Zagyva felé, a mai parkoló, sőt a négy- és a tízemeletesek közötti terület is az oktatási intézmény része volt.

Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy ha ma készülne el ez a fotó a Várkonyi téri 18 emeletes ugyanazon lakásából, nagyjából ugyanilyen kép tárulna elénk. Maximum a növényzet vagy a házak burkolása lenne más. Két kivétellel.

Az egyébként 1971-ben megnyitott Kun Béla – ma Szolnok ispán – körút íve és a Zagyva között ugyanis még áll egy régi ház és a hozzá tartozó kert azok közül, amiket a környék rendezése miatt többek között a Part, a Török és a Csap utcákban bontottak le. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a mai játszótér, szánkódomb és Aradi vértanúk emlékhelye fél évszázaddal ezelőtt még a régi Tabánra hasonlított. Ami a hatvanas-hetvenes években jórészt eltűnt, hogy aztán jóval később kiépített sétány is kerüljön a helyére, a Zagyva-partra.

A másik ma már nem létező, de ezen a képen még látható épület a Zagyva túloldalán, a fotó bal felső sarkában vehető észre. Az a négy-ötemeletes, lapos tetős, legalább két szárnyból álló épület a fotózás idején már az „ideiglenesen hazánkban állomásozó” Szovjet Vörös Hadsereg szolnoki kórházaként funkcionált. Miután 1956 után az egyébként Szolnokon már négy helyen jelen lévő megszállók elfoglalták. Ez a felvétel azért érdekes – sőt talán fontos is -, mert a korabeli szabályok tiltották a katonai létesítmények fotózását, így alig maradt kép erről az épületről. Amiről azért tudjuk, hogy a Városmajor – a fotózáskor Vörös Csillag – úti oldalán, a hetvenes évek közepén, Szolnok három Lenin-szobrának az egyike állt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Egy templom idején

A Damjanich János Múzeum gyűjteményében található felvételről tudható, hogy valamikor 1892 és 1894 között készült a Belvárosi Nagytemplom tornyából. A Szigeti Henrik udvari fényképész által készített kép érdekessége, hogy a Szolnokra jellemző három folyóparti templomból a fotózás idején még csak a Ferenceseké állt.

Mulatókert és nyári étterem

Tudom, hogy alig egy hónapja esett már itt néhány szó az egykori szolnoki vasútállomáson működő étteremről, de olykor felbukkannak képeslapok, amelyek felülírnak minden szerkesztői szándékot. Főleg, ha ilyen szép szó bukkan fel, mint a ?mulatókert?.

Szolnok főtere 1968-72 között

A szolnoki Kossuth tér és a Táncsics utca sarkán álló társasház első vagy második emeleti erkélyéről készíthette ezt a felvételt Tulok Ferenc valamikor 1968 és 1972 tavasza között. A zászlókból ítélve május elseje környékén, az árnyékok alapján délelőtt 10-11 óra körül. Mindent megindokolok.

A Sirály másodszor

Az utolsó szolnoki, tiszai fahidat ábrázoló képeslapot akkor küldték innen Bécsbe, amikor az eredetileg Obermayer Lajos által ácsolt átkelőnek már nyoma sem volt. A Sirály nevű kis gőzös azonban egész biztos, hogy minimum hat, de inkább tíz évvel korábban került Ragács Gyula lencséje elé.