2025.08.27. (szerda)

Móra Ferenc emléktábla

Móra Ferenc emléktábla

Dátum:

Véletlenül bukkantam a Móra Ferenc szolnoki tartózkodására emlékező táblára a Szent István király utcában. Akkor hirtelen el sem tudtam képzelni, hogy mi köze lehetett a tudós-írónak a megyei rendőrkapitányság épületéhez és a városhoz.

Véletlenül bukkantam a Móra Ferenc szolnoki tartózkodására emlékező táblára a Szent István király utcában. Akkor hirtelen el sem tudtam képzelni, hogy mi köze lehetett a tudós-írónak a megyei rendőrkapitányság épületéhez és a városhoz.

A Szent István király utca a Baross útból nyílik a Gépipari és a megyei rendőrkapitányság között. A Szolnoki Városvédők és Városszépítők Egyesülete által 2002-ben elhelyezett emléktábla pedig a megyei rendőrkapitányság falán található, igaz, nem a bejárat felőli oldalon. Kicsit olyan az elhelyezése, mintha titokban kellett volna felszerelni, vagy mintha szégyenkezni kellene miatta. Arról nem is beszélve, hogy ember legyen a talpán, aki az utcán állva el tudja olvasni a majd? három méteres magasságban lévő táblát. Megemlékezésre se nagyon gondoljon itt senki, hiszen csak dobni lehetne a koszorút, már ha lenne valami kampó, amin fennakadna a tábla alatt.

Sokáig nem tudtam, hogy a megyei rendőrkapitányság Baross utcai épülete eredetileg iskolának, mégpedig polgári fiúiskolának épült. Ráadásul az akkor még Vasút utcának, vagy Vasúti fasornak nevezett út mellett, a később itt kialakuló „iskolasor” első elemeként. A fellelhető irodalom eléggé megoszlik a tekintetben, hogy mikor is épült a 10 tantermes és tornatermes fiúiskola, az azonban bizonyos, hogy valamikor 1912 és 1914 között. Abban viszont mindenki egyetért, hogy az első világháború miatt évekig nem tölthette be eredeti funkcióját, ugyanis kórháznak használták. A forradalmak után azonban már iskola működött benne, és itt jön a képbe Móra Ferenc.

Az iskola építtetője és első igazgatója, Tóth István ugyanis Móra sógora volt. Ám az akkoriban Szegeden élő, de fővárosi lapokban is publikáló író egy idő után nemcsak Juliska nevű húga miatt járt az épületben lévő szolgálati lakásban, hanem özvegyen maradt édesanyját is itt látogathatta meg. A feljegyzések szerint megjelent könyveit itt adta át személyesen édesanyjának, annak 1924-es haláláig.

Az az eldugott kis emléktábla arra hívja fel a figyelmünket, hogy a XX. század egyik legjelentősebb magyar írója, egyben az Alföld történetének és szociográfiájának is a kutatója némileg Szolnokhoz is kötődött. És ehhez hozzátehetjük, hogy húgán, édesanyján és iskolaalapító sógorán kívül más rokonai is éltek, élnek a városban.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Lány az iskola előtt

A modellül szolgáló hölgy ma már mesze túl lehet a hetvenen, hiszen Simon Ferenc fiatal lányt ábrázoló szobra 1968 óta áll a Tiszaparti sétányon, a gimnázium épülete előtt. A fehér kőszobor pontos címét senki sem tudja, hiszen Álló lányként és Diáklányként is hivatkoznak rá.

A 145-ös vonal emléktáblája

A vasútállomás mellett álló szocreál irodaház távolabb eső sarkánál...

Megtalált Nyugalom

Azt hittem, hogy Kirschmayer Károly Nyugalom című alkotása már nincs is meg a MÁV Kórház udvarán. Aztán ahogy elkezdtem megkerülni a kertben lévő kis tavat, előbukkant a méretes női alak. Amiről részletes leírást eddig nem találtam.

Történelemkönyvünk betonból

A vasútállomás előtti Jubileum tér közepén álló Tanúhegy minden bizonnyal Szolnok legjobban dokumentált köztéri alkotása. Miként talán azt sem túlzás kimondani, hogy ez az a szobrunk, amelyik mérete és helye ellenére a legkevésbé szervesült a város életébe. De talán majd 5 év múlva!