2025.11.30. (vasárnap)

Múltunk táblái

Múltunk táblái

Dátum:

(NYÁR) Nem tudom, milyen régi lehet Szolnok legidősebb, ma is az eredeti helyén lévő utcatáblája, de néhány olyat látni még, amely akár a nyolcvanon túli is lehet. A közterületek elnevezését illetve a házak számozását jelző táblák éppúgy dokumentumai a kihelyezés időszakának, mint a későbbi koroknak.

(Ez a cikk 2013. április 23-án jelent meg először.)

Cseh Géza sokszor emlegetett, szolnoki utcaneveket számba vevő könyvét lapozgatva azt feltételezem, hogy az 1926-os utca át- és elnevezési időszak után Szolnok belvárosába egységes közterület- és házszámtáblák kerületek. Ezek közül a legtöbb a belvárosi Tisza-híd lábánál lévő Szabadság téren maradt fenn, hiszen például a munkaügyi központ épületén mind a kettőből találunk (a címlapon látható). Ahogy a mellette lévő sarki ház kapuja felett is ott van még a szerintem a húszas évek végén kihelyezett tábla, illetve a torkolat és a hídfők által közrezárt egykori óvoda épületén is megtaláljuk a Szabadság tér és a Szabadság tér 7. szám táblákat.

Azt gondolom, hogy a munkaügyi központ falán lévő „négy bástyás” táblák eredeti színükben maradtak fenn. Azaz piros a szegély és fekete a felirat. A 2-es számú kapu felett is ilyen színt találunk, ám az óvoda falán már sárgára meszelt állapotában láthatók a táblák. Rokonságukat nemcsak a formájuk, hanem a betűtípus, a kerület megjelölés, illetve a közterület írásának korabeli módja – Szabadság-tér – is mutatja.

Ezen a nyomon elindulva kereshetünk hasonló táblákat a városban. A nyomozásnál azonban figyelembe kell vennünk, hogy a legnagyobb eséllyel a húszas évek belvárosában, az át nem nevezett utcákban és a minimálisan átépített házakon találhatunk ilyen régi táblákat. Persze tegyük hozzá, hogy ezt a felállított szabályt néhány kivétel is erősíti. Ezek közül a legmegdöbbentőbbek a Mária utcában találhatók, amelyek annak ellenére megmaradtak, hogy azt az utcát 1926 óta talán a legtöbbször nevezték át.

És, ha már a Mária utcát hoztam példának, közbe kell szúrnom egy meglepő felfedezésemet. Csak reménykedtem, de komolyan nem hittem abban, hogy találok még Malinovszkíj feliratú táblát. Ugyanis a Mária utca 1950 és 1963 között Rogyion Jakovlevics Malinovszkij (1898-1967) szovjet tábornok nevét viselte, mielőtt Május 1., majd a rendszerváltás után ismét Mária utca lett. Annak a rövid időszaknak az emlékét azonban őrzi a Mária utca 14. házszámtáblája, amit várostörténeti szempontból érdemes lenne védetté nyilvánítani. Nemcsak azért, mert az utolsó ilyen, még falon lévő táblánk, hanem azért is, mert ha jobban megnézzük, szerintem a Rákosi-kor egy apró lenyomata. A helytelenül írt „Malinovszi” tábla ugyanis kísértetiesen hasonlít a régi, „négy bástyás” házszámtáblára, így talán joggal feltételezhetjük, hogy annak a megfordításával – anyagtakarékos módon – készült.

A húszas évekből származó, régi házszámtáblákat találhatunk még a Dr. Balogh Kálmán utcában is, például a 18-as számú ház kapuja felett. Ezt már csak azért is érdemes megemlíteni, mert láthatóan ezt a házat az elmúlt évtizedekben többször is felújították, a tábla azonban – ha átfestve is – de túlélte ezeket. Ami nem mondható el a ház falára alig tíz éve kihelyezett jellegtelen, műanyag utcanévtábláról, amiről mára teljesen eltűnt a közterület neve.

Hasonló korú, ám kissé elcsúfított táblát találhatunk a Pelikán Hotel parkolója mellett, a Jászkürt utca 2. számú bérház bejárata felett is. Nem teljesen világos, hogy miért kellett aranyszínűre festeni, bár azt mondom, még mindig jobb, mintha kidobták volna. Ugyancsak felújított táblákat találunk a Kard utca 3. számú ház homlokzatán, ahol nemcsak a házszám, de a közterületet jelző felirat is megmaradt. Ez utóbbi bal oldala sajnos sérült, ám ennek ellenére becsülendő, hogy az ugyancsak tatarozott házra a tulajdonosok visszatették ezeket a szép táblákat.

Őszintén megmondom, hogy a régi táblák nézegetéséhez Csicsman György csinált kedvet, amikor a Belvárosi Általános Iskola zebrájával szemben lévő ház kapuja mellett megmutatta a „Szt. Ferenc-utca 9.” táblát. Az alig észrevehető, megkopott, de megőrzött tábla arra is felhívja a figyelmet, hogy a mai Templom utca mielőtt Koltói Anna nevét viselte volna, Szent Ferenc néven szerepelt a térképeken.

Sajnos a házak elbontásával és felújításával folyamatosan pusztulnak és tűnnek el ezek a régi táblák. A Szabadság téri lefestett táblánál egy fokkal rosszabb állapotban van a Belvárosi iskola falán lévő, már korábban is emlegetett Szigony utca felirat. Bár, ez legalább még a helyén van. Nem úgy, mint a bíróság omladozó Somogyi Béla utcai sarkán lévő, amelynek csak a körvonala látszik. Ám ebből egyértelműnek tűni, hogy abból a húszas években készült, egységes sorozatból szárazhatott.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Ez a hajó elment (8.): Állomásfelújítás

Nem tudhatom, hogy az aktuális közlekedési miniszter legutóbbi szolnoki látogatásán szóba került-e a vasútállomás állapota. Esküszöm, 2019-ben azt hittem, a ciklus végére ez már nem lesz téma, de hát kormánypárti polgármester, testület és parlamenti képviselő is kevésnek tűnik a megoldáshoz.

Senki földje Szolnokon

A Zagyva-parti sétány, a Pólya Tibor út és a Tabán által határolt háromszög valószínűleg Szolnok egyik leghányatottabb sorsú telke, amely jó ideje ingyenes parkolóként funkcionál. Ahol bármi megtörténhet. Pontosan szemben a Szolnoki Művészteleppel és az újjáépülő várral.

Parkerdei túra

A Széchenyi parkerdőben való "túrázásnak" szolnokiként minimum két előnye van. Egyrészt a közelsége, hiszen a belvárosból akár gyalog is elérhető. Másrészt nincsenek emelkedők meg lejtők, hiszen az Alföld közepén járunk. Vírus idején ideális hely egy kis kikapcsolódásra.

A Vörös Hadsereg Szolnokon (2.)

A negyedszázaddal ezelőtt Kelet felé dübörgő vasúti szerelvényekre a hadianyagok mellé felkerültek azok a katonák és polgári alkalmazottak is, akik a 47 évig tartó ideiglenes tartózkodás végén, Szolnokon állomásoztak. Például a 11,5 hektáros Mester úti szovjet laktanyában.