2025.11.30. (vasárnap)

Nagy Lajos és Valkó Mihály

Nagy Lajos és Valkó Mihály

Dátum:

A Szapáry úti Nagy Lajos emléktábla kapcsán tettem fel néhány kérdést nagyjából három évvel ezelőtt. A most kapott magyarázat nemcsak a táblára, de Valkó Mihályra is emlékeztet.

A Szobor Park Szolnok (SZPSZ) rovatba 2014. szeptember 12-én került fel a Nagy Lajosra emlékezve című írás, amely a Szapáry úti – az egykori Nemzeti nagyszálló, ma bankok – falán található emléktáblát mutatta be. A cikk annak idején így ért véget:

„Nagyon sajnálom, hogy a tábla állítására vonatkozó sorok kissé homályosak. Nekem úgy tűnik, ez a tábla vagy másolat, vagy egy korábbi eltávolítást követően került vissza – talán – az eredeti helyére. Ha ez így van, akkor jó lenne tudni, hogy kik, miért és honnan szedték le az eredeti táblát. Már csak azért is, mert Magyarországon az ilyesmi nagyon hozzátartozik egy emléktábla történetéhez.”

 

Ehhez kapcsolódva kaptam pár hete egy kedves levelet

 

Köszöntöm a blog gazdáját!

Kissé szégyellem bevallani, hogy ma nézelődtem először a honlapon, egy régi utca nevének keresése révén keveredtem oda. Aztán pár órára ott is ragadtam, mert igencsak érdekesnek, igényesnek, informatívnak találtam a képeket és a jól fogalmazott szövegeket, vagyis az egész blogot.

Mostani megszólalásomat a Nagy Lajos emléktábláról olvasottak indokolják. Az utolsó mondatokban feltett kérdésekre ugyanis valamennyire tudom a választ. A 60-as évek második felében a Verseghy Gimnáziumban tanítottam. Akkori kollégám, Valkó Mihály, mint magyar szakos tanár és osztályfőnök saját osztályának tanulóival – bizonyos kutatómunka és szervezkedés nyomán – elérte, hogy Nagy Lajosnak emléktáblája lett Szolnokon. Ma használatos pedagógiai szakkifejezéssel élve ez egy igen sikeres projektmunka volt.

Mikor került fel a falra? Kézenfekvő, hogy1969-ben, hiszen ekkor volt a Tanácsköztársaság 50. évfordulója. Ebben a dátumban nem vagyok egészen biztos, de a 60-as évek második felében igen.

Ennek az osztálynak volt egyik tehetséges és irodalmár hajlamú tanulója: Ignácz Éva – Andrási Lászlóné -, később tanára lett a gimnáziumnak. Véletlenül tőle értesültem egyszer arról, hogy a márványlapot ismeretlen barbárok megsemmisítették. A jelenleg látható tábla a rajta feltüntetett időben, újra vésve került a falra.

Engem – és talán másokat is – ez a mementó Valkó Mihályra is emlékeztet, aki nemcsak kiváló tanár és remek újságíró volt, hanem igényes irodalmi szerkesztő is, a kultúra „mindenese” ezen a tájékon. Netán egyszer ő is…?

 

Jó szívvel üdvözli

Jakatics Árpád ny. tanár

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Kemping emlékek

Micsoda emlékeket képes előcsalogatni néhány fotó, meg egy évtizedek óta nem létező hely. Német fiatalok, egyforintos lángos, szovjet ifjúsági film. Na és egy remek sátor, meg egy különleges autó.

A Facebook veszélyei

A színház melletti Szigligeti-szobor megcsúfításáról írtam A Kivert Biztosíték (AKB) rovatban. Amire olyan elképesztő reakciók is érkeztek, hogy kénytelen vagyok reagálni.

Például vízvisszatartás

A klímaváltozás ellen helyben küzdeni várostervezés és akarat kérdése. Legalábbis ez derül ki egy volt szolnoki lakos Klímaváltozás Szolnokon című cikkhez fűzött megjegyzéseiből.

Talán Szanda

Három MTI kép után ezúttal egy Fortapan-on található, de település megjelölés nélküli fotóhoz kérném a segítséget. A Magyar Rendőr felvétele ugyanis szerintem Szandaszőlősön készült.