2025.08.27. (szerda)

Nagytemplomról a Tabánba

Nagytemplomról a Tabánba

Dátum:

Farkas úr leginkább a lelkiismeret-furdalását küldte el a belvárosi nagytemplom rajzolt tornyára írva a Tabánban élő Jolánkának. A városháza alatt üzletet működtető Fuchs Lipót és Fia cég gyönyörű rajzból litográfia eljárással készült, dombornyomott képeslapját 5 fillérért kézbesítette a posta.

Farkas úr leginkább a lelkiismeret-furdalását küldte el a belvárosi nagytemplom rajzolt tornyára írva a Tabánban élő Jolánkának. A városháza alatt üzletet működtető Fuchs Lipót és Fia cég gyönyörű rajzból litográfia eljárással készült, dombornyomott képeslapját 5 fillérért kézbesítette a posta.

Szolnok különböző pontjait rajzokon ábrázoló képeslapok az előző századfordulón voltak divatban. Talán a szükség hozta őket, hiszen egy ügyes kezű rajzoló kevesebbe kerülhetett, mint egy megfelelő fényképezőgép hozzáértő fotóssal, vagy egy sokszorosításra megvásárolható felvétel negatívja. A Kossuth téren, a városháza földszintjén, a mai házasságkötő terem helyén üzletet működtető Fuchs Lipót és Fia cég élen járt a szolnoki képeslapok kiadásában, így az ő „katalógusukban” is található néhány litográfia eljárással készült képeslap. Bár meg kell mondanom, ennyire szépet, mint a belvárosi nagytemplomról készült anzikszuk, még nem láttam, sőt olyat sem, amelyiken ennyire jól sikerült a dombornyomás. A lap képes oldalára helyezett virágok kontúrja ugyanis egytől egyig bele is vannak nyomva a minőségi papírba, ami leginkább a hátlapon érhető tetten.

Az anziksz képes oldalára került idillikus rajz a Templom utcát mutatja az előző századforduló és 1904 között. Hogy nem korábban, azt a nagytemplom sarkánál látható villanypózna árulja el, ami ebben az időben került a város egyik elsőnek lekövezett, sőt közvilágítással is ellátott utcájába. A mából nézve e rajz érdekessége azonban nemcsak a villanypózna és a korabeli divat, hanem az a hosszú fakerítés, ami a kép széle és a nagytemplom között látható. Pontosan ott, ahol 1914 óta a polgári leányiskola épülete áll, és ami az építkezés előtt egy amolyan promenád, sétatér, ösvényekkel átszőtt kis park volt, ahol a 19. században még a Szomorú Krisztus szobor is állt. Természetesen nem ez az egyetlen „felvétel”, amelyiken még nincs ott az iskola, ám ennyire közeli képet én nem ismerek az eltűnt parkról.

A mából nézve kicsit bosszantó, hogy a képeslap küldője a rajz felső felét „összefirkálta”, de megértőnek kell lennünk, hiszen ez még egy úgynevezett hosszúcímzéses kiadvány, aminek a hátsó oldalán csak a címzésnek volt hely. Akármilyen furcsa is, de tény, a képeslapkiadás hajnalán valamiért úgy gondolták, hogy az emberek majd megelégszenek a különböző képek vagy előregyártott szöveges üzenetek küldözgetésével, és nem lesz szükségük írófelületre. A képeslap azonban nagyon hamar személyes dolog lett, és ha nem volt rajta előre kialakított hely, hát a feladók oda írtak rájuk, ahová tudtak. Ebben az esetben például a templom tornyára. Igaz, még az is lehet, hogy nem véletlenül. A talán Farkas vezetéknevű feladó ugyanis azon kesereg „édes Jolánkának”, hogy régen nem látta már belülről a „szolnoki római kat. templomot”, de talán fordul úgy a világ sorsa, hogy ezt pótolhatja.

„Őnagysága Vincze Jolánka úrhölgyről” egész pontosan tudhatjuk, hogy hol élt 1905. február 4-én. Annak ellenére is, hogy a hátlap alján szereplő utca és házszám ebben a formában kicsit megtévesztő. Ugyanis, amikor Farkas úr megvette ezt a szép lapot, sőt 5 fillért fizetett a postabélyegért, azaz a kézbesítésért is, a szolnoki házszámok még nem az utcákhoz igazodtak, hanem az egész városban folyamatosan keletkeztek. Azaz miközben voltak egy-két számjegyű házhelyek, a megyei kórház például a város 2818-as számú telkén állt. Ám mivel tudjuk, hogy hol volt egykor a Festő utca – a Tabánban, nagyjából a mai Pólya Tibor utca helyén -, és azt is vissza lehet keresni, hogy Szolnok 103-as telke hol volt, azt mondhatjuk, hogy Jolánka nagyjából az Ady Endre úti torkolattal szemben lévő sorházak helyén vehette kezébe az ezen a szép rajzon küldött különös üzenetet.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Autók, lapok, reklámok

Csak egy "történelmi" helyszínt, egy bontásra ítélt épületet akart megörökíteni a korabeli fotós a Kindlovits-bazár valamelyik emeleti ablakából. Ám sikerült hátra hagynia egy pillanatot Szolnokról, a hetvenes évek elejéről, a mai Baross útról, ami akkor még Beloiannisz volt, és már csak egy évig nézett ki így.

Igazi nagyváros lesz Szolnokból

Az akkor legújabb szolnoki képeslapot küldte pünkösdi üdvözletként 1912-ben Wallner Jenő a Vas megyei Felsőlövőre Stamm Valinak. Ezt onnan tudni, hogy üzenetét azzal kezdi: "Íme a szolnoki színház, melyet ezelőtt egy hónappal nyitottak meg". Utalva ezzel az anziksz képes oldalán látható fotóra.

Égbenyúló Szolnok

Két állóformátumú képeslap, amelyeknek a felvételei valamikor a hetvenes évek második felében, legfeljebb a nyolcvanas évek elején készültek Szolnokon. Közös bennük a modern, fejlődő Szolnok érzékeltetése, az égbenyúló toronyházakkal, az azokat körülvevő rendezett környezettel.

Újrahasznosított Kádár

A szolnoki Szapáry utcán álló Kádár cukrászda külsejéről és belsejéről 1904 előtt készített fotókat a közelben műtermet működtető Szigeti Henrik udvari fényképész. Azt sajnos nem tudom, hogy Kádár és Szigeti között mi volt a megállapodás, de a felvételek minimum két kiadást megértek.