2025.08.27. (szerda)

Naphimnusszal köszönt be 2013

Naphimnusszal köszönt be 2013

Dátum:

A tavalyi nagy sikerű Tánckoncert után a jövő év is különleges zenei-táncos csemegével indulhat Szolnokon. A Szolnoki Szimfonikus Zenekar és a Magyar Állami Nép Együttes a Naphimnusz produkcióját mutatja be január 6-án a Tiszaligeti Sportcsarnokban.

A bajorországi Benediktbeuern kolostorában találták meg azt a Carmina Burana néven ismertté vált XII. századi versgyűjteményt, amelyből Carl Orff komponálta világhírű zeneművét. A mű a tavasz, a bor, a szerelem himnuszaként vált az európai zeneirodalom talán egyik legnépszerűbb darabjává. A gyűjteményben szereplő versek a középkor hol gyengéd, hol vaskos, hol lírai népies költészetének jellegzetes képviselői. A kódexben szereplő úgynevezett vágáns dalok az európai költészet számára is mérföldkövet jelentettek, hiszen a latin nyelvű versírás itt érkezett el a ritmikus és rímes verseléshez.

A Pannon freskó című előadást 2005-ben mutatta be a Magyar Állami Népi Együttes. Néhány gondolat az előadáshoz készült szinopszisból: „Az európai műveltség több évezredes történelme a mítoszok ködébe vész? Az antik világ, a népvándorlás hullámai és a kereszténység évszázadai után egységes, mégis változatos kultúra jött létre ezen a földrészen, amelyet a mi hagyományaink is hitelesen közvetítenek.”

Az előadásban a történelmi múlt elevenedik meg élő hagyományaink által inspirálva. Közismert dallamaink, táncaink különféle etnikai karaktereket felöltve bizonyítják európai összetartozásunkat. A produkció – az archaikus formák mai feldolgozásával – hitet tesz e közös kultúra folyamatossága mellett.

A Magyar Állami Népi Együttes és a Szolnoki Szimfonikus Zenekar együttműködése már több évre tekint vissza. Legújabb közös előadásuk a Naphimnusz, Carl Orff Carmina Buranáját és a Sebő Ferenc komponálta Pannon freskó részleteit állítja színpadra. A produkció, miközben két részre tagolódik, a rendezői szándékok szerint mégis egységes, nagy ívű gondolatként jelenik meg, amelynek karakterét a tánc mellett a komolyzenei, a régizenei és a népzenei megszólalások határozzák meg.

A látványos tánckoncert monumentális, hol sodró, hol lírai jelenetei felidézik az európai és benne a magyar kultúra világunkat formáló hatását. Érdemes újra és újra gyönyörködni benne, mielőtt a mindennapjainkat szorító globalizáció teljesen egységesre gyalulná változatos színeit. A kialakuló kép egyszerre új és ismerős, átélhető és megélhető.

A 2013. január 13-án este, várhatóan a Tiszaligeti Sportcsarnokban közönség elé kerülő produkcióban közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, a Nemzeti Énekkar (karigazgató Antal Mátyás), a Budapesti Ifjúsági Kórus (karigazgató: Gerenday Ágnes), a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus (karigazgató Molnár Éva), a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, Herczku Ágnes és Sebő Ferenc. Zenei rendező: Izaki Maszahiro. Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Csodálatos kis világ

Őszintén kívánom mindenkinek, hogy saját szemével láthassa a világ legnagyobb terepasztalát. Szolnoknak meg, hogy úgy tudjon sáfárkodni a még meglévő, pusztuló barnamezőivel, egykori ipari területeivel, mint Hamburg. Ahol sok világraszóló csoda mellé egy ilyen helyen csináltak újabbat.

Amszterdamban Tarr Bélával

Amszterdamban! Ahol ezen a tavaszon a magyar rendező előtt tisztelegnek a helyi filmpalotában. Ami olyan elképesztő épület, amilyenről nem is álmodhatunk. Annak ellenére, hogy a hasonlóan elvarázsolt Van Gogh múzeum időszaki kiállításán is bukkan fel magyar alkotó.

A karmester és a rendező

Izaki Maszahiro, Szolnok főzeneigazgatójával és Szabó István filmrendezővel közöl többek között interjúkat a SzolnokIFIrkász most megjelent áprilisi száma. Szó van továbbá a lapban ikrekről, és ennek apropóján egy világhírű fotóról is.

Csoda Szolnokon

Negyedszázada játszottak utoljára Schwajda darabot Szolnokon. Úgyhogy már azt is egy kisebbfajta csodának tekinthetjük, hogy a színházépítő, és annak idején valóban színházat teremtő drámaíró, rendező, direktor műve a Szigligeti színpadára kerülhetett. Egyetlen estére, román nyelven.