A Tiszaparti sétány a hétvégi reggeleken szemétben és üres üvegekben úszik. A Tiszaparti sétányon az péntek-szombati igénybevételhez képest nagyon kevés kuka van, mellékhelyiségről nem is beszélve. Kérdés, hogy számon kérő vagy szolgáltató város Szolnok?
A nyolcvanas évek hangulatát idéző, nosztalgia IC-t indít a Magyar Államvasutak Budapestről a Balatonhoz. A keleti országrész egy-két vonalához és az itt közlekedő szerelvényéhez képest ezt akár az időben történő előre ugrásként is hirdethetnék. Nem tudok nevetni a humorukon.
Azt álmodtam, hogy egy születésnapi összejövetelen felbukkant egy politikus, és az általunk vett ajándékot kikapta a kezünkből, majd a hivatalos panelekkel díszített szónoklata után ő adta azt át az ünnepeltnek, sőt a családi asztal mellett a sajtónak is nyilatkozott. Vagy ez már nem is álom?
Nem szeretnék rémhírterjesztő lenni, és pláne belekeveredni a pártok koronavírusos kommunikációjába, ami nem az emberéletekről, hanem a politikai haszonszerzésről szól. Azt viszont vállalom, hogy nem értem a korlátozások feloldása miért a beoltottak számához igazodik.
Közhely, de ide illik: "a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve". Hányan látták a saját szemükkel azokat a gyalázatos, a nácizmusra emlékeztető feliratokat, amelyeket a múlt héten helyeztek el ismeretlenek Szolnok két pontján? És hányan látták a közösségi felületeken?
