Bár egyetlen naphoz sem tudjuk kötni a Kiegyezést, talán nem túlzás május végén, június elején beszélni erről a 150 évvel ezelőtti eseményről. Amit szerintem a mai Szolnok egyik születésnapjának is tekinthetnénk. Ezért fáj, hogy sem Deák Ferenc szobrunk, sem nevét viselő közterületünk nincs.
Szereti, ha valaki az ablaka alá végzi a dolgát? Mit szól, amikor a szomszéd házat szombaton építik át? Mit érdemel a lakatlan házba hagyott, éjszaka rendszeresen ugató kutya ismeretlen gazdája? Hétköznapi bosszúságok hétvégén. És akkor ott vannak még a kapuba parkolók.
Különös megvilágításba kerül Magyarország, ha az ember osztálykirándulóként próbálja egy részét felfedezni. Kiderül, a legtöbb múzeumban csak a látogatók nem hiányoznak, a fotózás ördögtől való, a szolgáltatók többsége meg igyekszik mindent megoldani okosban. Példamutató.
Történelmi dátumaink közül a május 9-ével se tudunk mit kezdeni. Európában 1945-ben ezen a napon hallgattak el a fegyverek. Öt évvel később pedig Robert Schuman javaslatot tett az Európai Uniót megalapozó szervezet létrehozására. A mi jövőnk a Béke és Európa első napjain indult.
Eladót felveszünk. Pár éve nem hittem volna, hogy visszatérnek ezek a feliratok a szolnoki üzletekre. A baj csak az, hogy eladót talán lehet találni, de kereskedőt szinte lehetetlen. Pedig van néhány utolsó mohikán a városban, akiktől nemcsak vásárolni jó, de a szakmát is el lehetne lesni.