Szolnok belvárosába – nagyjából a két folyó, az Ady Endre út és a Gólya körforgalom által határolt területre – a kihelyezett közlekedési táblák figyelembevétele mellett 3,5 tonnánál nehezebb teherautóval nem lehetne behajtani. Kivéve, ha a szemfüles sofőr talál olyan helyet – mert van ilyen -, ahol a tiltó tábla alatt olyan kiegészítés látható, miszerint „kivéve áruszállítás”. Majd úgy okoskodik, hogy minden, ami egy teherautóra rakományként felkerülhet, az tulajdonképpen áru, ha meg üres a kamion, akkor áru volt rajta, és éppen kifelé tart a korlátozott területről.
Vagy – és Szolnokon ez a valószínűbb -, a sofőr nagyívben tesz a korlátozó táblákra, mert tisztában van azzal, hogy senki nem fogja zargatni, senki nem fog tőle papírt kérni, hogy honnan, hová, mit és miért szállít. Netán bármilyen engedélyt. Továbbá a sofőr, a jármű tulajdonosa, az áru eladója és megrendelője is tisztában lehet azzal, hogy ha mégis baj történik a már önmagában is nehéz teherautóval, akkor sem lesz senkinek semmi bántódása, sőt még az is előfordulhat, hogy a végén őt (őket) is kártalanítják. Legalábbis a szeptember 14-ei szolnoki balesetnek ez a legnagyobb tanulsága.
Naivan azt gondoltam, hogy ha közterületen, nyilvánvaló szabálytalanságból kifolyólag, a közvagyonban kárt okozva baleset történik – magyarul beszakad az út egy tilosban járó nehéz teherautó alatt -, akkor abból ugyanolyan rendőrségi ügy lesz, mintha részegen kidönt valaki egy jelzőtáblát. (Részegen is tilos vezetni, meg a behajtani tilos táblát is tilos figyelmen kívül hagyni. Vagy nem?) De nem. Mert, mint a szeptember 14-én délután történt baleset kapcsán a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányságtól megtudtam az „esettel kapcsolatban a rendőrség nem állapított meg jogsértést”. Arra sajnos nem kaptam választ, hogy azért nem, mert a rendőrség nem járt a helyszínen, avagy azért, mert intézkedés során jutottak erre a megállapításra. (Hogy erre miért nem lehetett érdemben válaszolni, az számomra rejtély.)
Most már azt is tudom, hogy a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – magyarul a helyszínre vonuló tűzoltóság – sem folytat vizsgálatot az ügyben, merthogy „az esemény nem tartozik a katasztrófavédelem hatáskörébe”. A helyszínre riasztott tűzoltójármű vonulási költsége kapcsán pedig úgy tájékoztattak, hogy „a tűzoltási és a műszaki mentési feladatok elvégzése térítésmentes, azt csak akkor kell kifizetni, ha az elvégzett munka nem tartozik a katasztrófavédelem alapfeladatai közé”. Mivel a katasztrófavédelem kiadásait az állami költségvetésből, azaz jórészt az adóbefizetéseinkből vagy a közös vagyon eredményéből, netán az együtt fizetendő hitelekből finanszírozzuk, a térítésmentesség itt szerintem úgy értendő, hogy akkor ez megy a közösből.
Ugyancsak a közösből lesz kifizetve a helyreállítás költsége is, ami majd a VCSM Zrt-nél jelentkezik, akik egyébként azonnal és profi módon hozzáláttak a károk elhárításához. Igaz, közben kiderült, hogy a beszakadt úttest alatt aprócska, szivárgó, a felszínen láthatatlan csőtörés is volt, így a kamion beszakadás nyomainak az eltüntetését lényegében egy csőtörés megszüntetésével kell egybekötni. (De azért remélem, ebből senki nem azt a következtetést vonja le, hogy milyen szerencse, hogy pont arra járt egy megrakott kamion, és ezentúl így ellenőrizzük a csőhálózatunkat!)
Természetesen kíváncsi lettem volna a Városháza – rajtuk keresztül akár az érintett képviselő – véleményére is, ezért még 2021. szeptember 15-én délelőtt küldtem néhány kérdést a Kossuth térre:
„1, A baleset egy olyan útszakaszon történt, ahová elvileg 3,5 tonnásnál nehezebb autók nem hajthatnak be. A városházának van-e bármilyen hatásköre az ilyen korlátozások betartatása érdekében?
2, A balesetet a Madách utca elején zajló építkezéshez anyagot szállító kamion okozta. (Ilyenekből eddig naponta 8-10 haladt el ezen az utcán.) Amikor valakinek kiadnak egy építési engedélyt, akkor mérlegeli-e a hatóság, hogy az adott területre milyen korlátozások mellett szállítható be építőanyag? Ha igen, az engedélyben megjelenik-e bármilyen erre vonatkozó kitétel?
3, A közterület-felügyelők abból a szempontból ellenőrzik-e a városban zajló építkezéseket, hogy a súlykorlátozások betartásával történik-e az adott területekre a szállítás? Ha nem, miért nem? Ha igen, az elmúlt egy évben milyen jegyzőkönyvben rögzített vagy eljárást maga után vonó intézkedés történt?
4, A közterületeseknek volt-e tudomásuk arról, hogy a Madách utcát az elmúlt 6 hónapban rendszeresen használják több tonnás teherautók, miközben ezt az utat 2016-ban újította fel a város és pár éve már egy személyautó alatt is beszakadt?
5, Ki fizeti meg a kárelhárítás költségeit? (Jelenleg a VCSM dolgozik a területen.) A kamionos, a szállítás megrendelője vagy a város?
6, Egy érintőleges kérdés: Miért lehet úgy építkezni Szolnokon, hogy az építési területen hónapok óta semmiféle tájékoztató tábla nincs, azaz, ha baj van az adott területen, a környéken lakók nem tudják, kinek szóljanak? Tudna abban segíteni, hogy a Madách és a Mária utca közötti, egykori iskola/posta/SZTK épületének ki a beruházója? Nekik is feltennék pár kérdést.”
Válaszokat eddig nem kaptam. Így „oknyomozásom” eredményeit úgy tudom összefoglalni, hogy a szolnoki Madách utca 21-23. szám előtt, 2021. szeptember 14-én kora délután semmi különös nem történt. Na, jó, beszakadt egy – szerintem – tilosban járó kamion alatt az úttest. Ám ennek semmiféle következménye nincs. Azaz ez holnap is megtörténhet, Szolnok bármelyik utcájában. A számlát meg minden alkalommal kifizetjük a közösből. Ja! És közben röhögünk a méregdrága Ferrari tulajdonosán, aki egy olasz kisváros szűk utcáján beszorult két ház közé.
