2025.10.14. (kedd)

Összeáll a kép

Összeáll a kép

Dátum:

Az Album rovat "Jó döntés volt?" című cikkére reagálva küldte el Kádár Zoltán ezt a fotót, amely a Zagyva és a Tisza torkolatát ábrázolja. És, amelyikről kiderül, hogy az általam parasztháznak vélt épület valószínűleg egy fatelep.

Az Album rovat „Jó döntés volt?” című cikkére reagálva küldte el Kádár Zoltán ezt a fotót, amely a Zagyva és a Tisza torkolatát ábrázolja. És, amelyikről kiderül, hogy az általam parasztháznak vélt épület valószínűleg egy fatelep.

„Sokáig tartott, mire megbizonyosodtam róla, hogy ez a kép tényleg Szolnokot ábrázolja” – írta levelében Kádár Zoltán. Majd hozzátette: a hatalmas tűzfal fölött kilógó templomtorony, illetve az ugyancsak a blogSzolnok Album rovatában közölt „Ültess fát!” című cikkhez kapcsolódó kép győzte meg a helyszínről. „Ezen a képen is látszik, hogy a tűzfal ugyanaz, valamint tőlük jobbra, a gyárkémény is ugyanott van. Ezeken kívül pedig a nagyfeszültségű távvezeték is ugyanazon a helyen látható, ahol ma is áll” – tette hozzá olvasónk.

Már csak azt lenne jó tudni, hogy mikor készülhetett ez a felvétel. Az bizonyos, hogy a fotós valahol a belvárosi Tisza-híd jobb oldali lábánál, a torkolat előtt állt, talán egy csónak kikötésre alkalmas mólón. A kép bal oldalán egy fakerítés látható, tehát a fotót még azelőtt készíthette valaki, hogy a torkolatban ma is álló evezősház elkészült volna. Sajnos a Zagyva-híd nem látszik a képen, viszont a Fatelep háza előtt mintha két villanyoszlop magasodna. Szerintem ezek már azok a villanypóznák, amelyek a „Falu és város” című cikkhez tartozó fotón láthatóak.

A képnek a múlt század harmincas évei után és a hatvanas évek közepe előtt kellett készülnie. A nagy tűzfal, ami előtt a fatelep felirat is látható, a Pénzügyőr laktanyához tartozik, amit valamikor a harmincas években adhattak át. Viszont a kép középpontjában látható fatelep maximum a hatvanas évek közepéig állhatott, akkor ugyanis elkezdték építeni a torkolat képét ma meghatározó, úgynevezett kőolajos házakat, éppen e falusias házak helyére.

Mivel a pénzügyőr laktanya túloldalán még nem áll a ma ott lévő sztálinbarokk lakóház, talán szűkíthetjük a kép keletkezési idejét jó 10-15 évvel, azaz az ötvenes évek közepe előtt kellett készülnie. Jó volna tudni, hogy a nagyfeszültségű vezeték mikor készülhetett el, illetve mihez tartozott a kép jobb oldalán, a háttérben látható kémény, ami nagyjából a mai vízművek terültén állhatott.

Mert ezek révén meg lehetne határozni a kép keletkezésének idejét. Ami persze nem adna magyarázatot arra, bő hat-hét évtizeddel ezelőtt miért tartotta valaki fontosnak, hogy megörökítse ezt a nem túl szép fatelepet. A telep tulajdonosa volt műkedvelő fotós? Esetleg akkor készült a kép, amikor már megpecsételődött a telep sorsa? Rejtély.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Iparművészeti főiskola Szolnokon?

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a régi képeslapokon látható fotók és a meghatározásukra szolgáló feliratok nem mindig vágtak egybe. Avagy a csak gépipariként emlegetett, lassan évszázados történetű iskolaépületben valóban működött iparművészeti főiskola valamikor a harmincas években? Na, de hogy kapcsolódik mindehhez a szolnoki repülés története?

Templom és túra

A szolnoki evangélikus templomot nem sokkal az átadása után megörökítő képeslapot egy Tiszán vízitúrázó diák adta postára éppen nyolcvan évvel ezelőtt. A mából nézve az anzikszhoz használt fotó érdekessége elsősorban a templom környezete. Illetve az, hogy a fiatal fiú üzenete bizonyítja: a Szolnokot ábrázoló képeslapokat a környék településein is árusították.

Festmény is lehetne

Lehetne egy kora újkori németalföldi festmény, ha nem ismernénk fel rajta a 19. század végétől Szolnokon épült házakat. Lehetne akár az is a címe: "Hétköznapi piac egy kisváros főterén", ha nem lennénk tisztában azzal, hogy a szolnoki Kossuth téren járunk 1912 és 1917 között.

Kedves fiam

Nagyon valószínű, hogy a váci illetőségű Kiss József Pál 1915 őszén nem járt a szolnoki Városház utca végén, és nem csodálta meg az akkor alig három éve álló Városi színház épületét. Nevezett úr csak átutazhatott Szolnokon, ahonnan talán az utolsó üzenetét küldte a feleségének.