2025.11.30. (vasárnap)

Összeáll a kép

Összeáll a kép

Dátum:

Az Album rovat "Jó döntés volt?" című cikkére reagálva küldte el Kádár Zoltán ezt a fotót, amely a Zagyva és a Tisza torkolatát ábrázolja. És, amelyikről kiderül, hogy az általam parasztháznak vélt épület valószínűleg egy fatelep.

Az Album rovat „Jó döntés volt?” című cikkére reagálva küldte el Kádár Zoltán ezt a fotót, amely a Zagyva és a Tisza torkolatát ábrázolja. És, amelyikről kiderül, hogy az általam parasztháznak vélt épület valószínűleg egy fatelep.

„Sokáig tartott, mire megbizonyosodtam róla, hogy ez a kép tényleg Szolnokot ábrázolja” – írta levelében Kádár Zoltán. Majd hozzátette: a hatalmas tűzfal fölött kilógó templomtorony, illetve az ugyancsak a blogSzolnok Album rovatában közölt „Ültess fát!” című cikkhez kapcsolódó kép győzte meg a helyszínről. „Ezen a képen is látszik, hogy a tűzfal ugyanaz, valamint tőlük jobbra, a gyárkémény is ugyanott van. Ezeken kívül pedig a nagyfeszültségű távvezeték is ugyanazon a helyen látható, ahol ma is áll” – tette hozzá olvasónk.

Már csak azt lenne jó tudni, hogy mikor készülhetett ez a felvétel. Az bizonyos, hogy a fotós valahol a belvárosi Tisza-híd jobb oldali lábánál, a torkolat előtt állt, talán egy csónak kikötésre alkalmas mólón. A kép bal oldalán egy fakerítés látható, tehát a fotót még azelőtt készíthette valaki, hogy a torkolatban ma is álló evezősház elkészült volna. Sajnos a Zagyva-híd nem látszik a képen, viszont a Fatelep háza előtt mintha két villanyoszlop magasodna. Szerintem ezek már azok a villanypóznák, amelyek a „Falu és város” című cikkhez tartozó fotón láthatóak.

A képnek a múlt század harmincas évei után és a hatvanas évek közepe előtt kellett készülnie. A nagy tűzfal, ami előtt a fatelep felirat is látható, a Pénzügyőr laktanyához tartozik, amit valamikor a harmincas években adhattak át. Viszont a kép középpontjában látható fatelep maximum a hatvanas évek közepéig állhatott, akkor ugyanis elkezdték építeni a torkolat képét ma meghatározó, úgynevezett kőolajos házakat, éppen e falusias házak helyére.

Mivel a pénzügyőr laktanya túloldalán még nem áll a ma ott lévő sztálinbarokk lakóház, talán szűkíthetjük a kép keletkezési idejét jó 10-15 évvel, azaz az ötvenes évek közepe előtt kellett készülnie. Jó volna tudni, hogy a nagyfeszültségű vezeték mikor készülhetett el, illetve mihez tartozott a kép jobb oldalán, a háttérben látható kémény, ami nagyjából a mai vízművek terültén állhatott.

Mert ezek révén meg lehetne határozni a kép keletkezésének idejét. Ami persze nem adna magyarázatot arra, bő hat-hét évtizeddel ezelőtt miért tartotta valaki fontosnak, hogy megörökítse ezt a nem túl szép fatelepet. A telep tulajdonosa volt műkedvelő fotós? Esetleg akkor készült a kép, amikor már megpecsételődött a telep sorsa? Rejtély.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Emlék az elsodort hídnak?

Ha e képeslap nyomdába adásakor rá merték írni, hogy "Régi tiszahíd", akkor talán joggal feltételezhetjük: e lap az első vasból és betonból emelt szolnoki Tisza-híd átadása után jelent meg. De miért tartották akkor fontosnak, hogy képeslapra kerüljön a régi, ráadásul megrongálódott híd? Nem hinném, hogy kortörténeti dokumentumot akartak hátrahagyni. Holott sikerült.

Építkezés a halott utcákban

A minden bizonnyal már lakatlan Könyök, Család, Kinizsi és Sas utcák házai még ott állnak a félig kész József Attila úti pontházak, meg a szinte csak az alapozásuknál tartó Csanádi György körúti tízemeletesek között, Nagy Zsolt körülbelül 1974-ben készült felvételén. Így épült a mai Szolnok egykor, ahol akár Csukás István ifjúsági regénye is játszódhatott volna.

Mariska kárt csinált

A húszas évek végén, Szolnokon élő Bagossy család megengedhette magának, hogy cselédet tartson. Igaz, a mellékelt képeslapra írt, karácsony utáni üzenetváltásból kitűnik, Juci után már Mariska helyére is új lányt kerestek. Mindez a postázás előtt vagy 15 évvel készült szolnoki anzikszról derül ki.

Nagytemplomról a Tabánba

Farkas úr leginkább a lelkiismeret-furdalását küldte el a belvárosi nagytemplom rajzolt tornyára írva a Tabánban élő Jolánkának. A városháza alatt üzletet működtető Fuchs Lipót és Fia cég gyönyörű rajzból litográfia eljárással készült, dombornyomott képeslapját 5 fillérért kézbesítette a posta.