2025.08.27. (szerda)

Ötévesek lettünk

Ötévesek lettünk

Dátum:

Öt éve indult a blogSzolnok, amiről hiúságom okán, szubjektív módon emlékezek most meg. Voltak nagyratörő elképzeléseim is az önünneplésre, de azok, elsősorban idő hiányában, a meg nem valósult ötletek dossziéjába kerültek. Így maradt az öt év, öt alapvetés.

A magyar sajtóban egyre népszerűbb felsorolásszerűen írni bizonyos dolgokról. Nem mondom, hogy kedvelem ezt az egyszerű stílust, de ezúttal meghajolok a modern műfaj előtt, és a blogSzolnok indulásának ötödik évfordulóján leírok öt, számomra fontos alapvetést a szubjektív hírportálomról.

 

1. Egyemberes felület

Néha felteszik a kérdést, hogy hányan írják a blogSzolnokot. Aki ilyet kérdez, az általában meglepődik a válaszon, hogy ez lényegben egyemberes felület, azaz egyedül írom. Az indulás után voltak próbálkozásaim vendégszerzők bevonására, de rá kellett jöjjek: ez az oldal annyira az én álláspontomat tükrözi, hogy nem lehet rajta másokkal osztozni.

Ennek az egyszemélyes szerkesztésnek az átka, hogy ha nem jut rá elég időm, akkor elmarad a célul tűzött napi frissítés. Ma már szerencse, hogy elég sok hűséges olvasóm van, így ha napokig semmi újat nem teszek fel, akkor is bekukkantanak az oldalra 100-150 gépről. Ami megtisztelő, és mindig erőt ad a folytatáshoz.

2. Nem objektív hírportál

Mert vannak, akik nem tudják felfogni, hogy a blogSzolnok nem objektív hírportál. Így nem akar és nem is tud tényfeltáró riportokat, minden érdekeltet megszólaltató cikkeket készíteni és közölni. Ezért nem hozok le sajtóközleményeket, nem játszom el az elfogulatlan hírújságot. Tessék elfogadni, hogy a városnak egy olyan tükörképe jelenik meg a blogSzolnokon, amit én látok.

Mert én is elfogadom, hogy nem mindig látok mindent jól és helyesen. Biztos, hogy olykor tévedek is. Ám soha nem szándékosan vagy azért, hogy valakit megbántsak, neki kárt okozzak. Ha nagyon mellényúlok, meggyőzhető vagyok, és javítok. De azt nehezen viselem, ha megpróbálnak a magas lóról leszólni, ügyvéddel fenyegetni, netán feljelentgetnek, bízva abban, hogy egzisztenciális alapon be tudják fogni a szám. Engedtessék meg nekem a vélemény!

3. Magánfinanszírozásban működik

Már csak azért is, mert a blogSzolnok működését én finanszírozom, tehát a zenét az rendeli, aki fizet.

Néha azt is megkérdezik: mindezt miért csinálom? A válasz egyszerű. Ez a hobbim. Van, aki vadászik, mások távoli helyekre túráznak, én meg írom a blogSzolnokot. Néha ez sem olcsóbb, de legalábbis nem kevésbé időigényes elfoglaltság. Viszont nagyon jól kikapcsol és szórakoztat. Ráadásul sok cikk után érzem úgy, hogy egy kicsivel több lettem. Az pedig a legfantasztikusabb, hogy – miként az egy jó hobbihoz illik -, rengeteg ismerősre és barátra tettem szert az elmúlt öt évben. És ezért éri meg.

4. Szeretem Szolnokot

Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt öt évben Szolnok tényleg nem csak a lakóhelyem, de az egyik szerelmem is lett. Tudom, a Szolnokon élők szeretik szapulni, leszólni a saját városukat. Pedig állítom, az egyik legélhetőbb, sok részletében nagyon szép város. Csak hagyni kell, hogy rabul ejtsen. Nézzenek végig egyszer a Templom utcán a Galériától a Belvárosi Nagytemplomig! Gyönyörű. Álljanak meg egy pillanatra a Tiszavirág-híd Liget felőli oldalán és figyeljék a három templomot illetve a Szapáry utcát! Ott a befogadó város a szemük előtt, megelevenedik az elmúlt kétszáz év történelme. Persze, nem minden tökéletes, lenne még mit tenni. Éppen ezért, ha valamin háborgok, akkor nem Szolnok ellen, hanem Szolnokért teszem. Hozzátéve, hogy számomra Szolnok a város határánál és nem a különböző hivatalokban kezdődik.

5. blogSzolnok lesz holnapután is

Ahogy szerintem annak a több ezer embernek sem, akik az elmúlt években legalább egyszer kíváncsiak voltak a blogSzolnokra.

Például Önnek sem, aki most ezeket a sorokat olvassa. Akinek én tartozom köszönettel, hogy időt szakít mindarra, amit gondolok. Megtisztel. És csak remélni tudom, hogy sikerül olykor kellemes pillanatokat szereznem, tudok olykor valami újat írni erről a városról, néha pedig talán együtt dobban valamiért a szívünk. Mert összeköt bennünket Szolnok.

Jöjjön holnap is! Remélem, blogSzolnok lesz még holnapután is.

Bajnai Zsolt, szerkesztő

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Vissza a múltunkba

Ha Marty McFly ma véletlenül Szolnokra érkezik, akkor biztosak lehetünk abban, hogy Doki időgépét valaki megbuherálta, mert nemcsak időben, de térben is ugrott. Persze, ha ez előfordul, cseppet sem fogok csodálkozni, ha Marty nem egy DeLoreannel, hanem egy Skoda Rapiddal érkezik.

Minden voks egy csepp eső

Demokráciában szeretnék élni. A demokrácia egyik fontos pillérének pedig a voksolást tartom, amikor több jelölt és jelölő szervezet közül a saját belátásom szerint választhatok. Hiszek benne, hogy csak a le nem adott voks a rossz voks. Minden szavazás a jövőnkről is szól. Szavazzunk!

H, mint hárítás

Néha úgy érzem, Magyarországnak nem véletlenül H a jele. Mintha mindig, mindenkinek, mindent egyszerűbb lenne hárítani, mint megoldani. Sokszor úgy tűnik, mindenki kegyet gyakorol azzal, hogy dolgozik, azzal, hogy szolgáltat.

Szolnokról álmodom (1.)

Ismerik Verne Gyula Párizs a XX. században című regényét, amit egy évszázaddal korábban írt? Vagy azt a jó százéves szolnoki képeslapot, amin repülők és léghajók szelik a város egét? Néha elképzelik milyen lesz majd Szolnok? Például a MÁV strand és környéke.